Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)
II. A diákévek
noss ágban az öt földrészt, a térkép használatát, majd Magyarországot és Erdélyt, illetve a vallástan megértéséhez Palesztina történetét oktatták. Természetrajzból egy év alatt az állatok, a növények és az ásványok világát tanították. Számtanból az összeadás, a kivonás, a szorzás és az osztás műveleted a legalacsonyabb fokon kerültek elsajátításra. A gyakorlásra azonban Csurgón alig fordítottak gondot. A gyakorlási idő szinte teljesen a latin szólások magyarra fordításában merült ki. 13 A csurgói professzorok a Helytartótanács előírásait betartva, a Habsburg-dinasztia iránti hűség mellett a tanulókba a protestáns egyház iránti tiszteletet is nevelték. Ezzel viszont a dinasztia iránt bizalmatlanságot hintették el. A protestáns üldözések, majd az erdélyi függetlenségi harcok tárgyalásakor — ha burkolva is —, a fennálló társadalmi rendszer bírálata nélkül, eljutottak a magyar önállóság gondolatának a tanításához. 1 '' Noszlopy Gáspár a következő, az 1833. március 26-án tartott vizsga szerint újból osztályelső lett. A múlt évii osztálytársai közül Fekete Ferenc, Veress Ferenc és Földvári István eltávozott, helyettük Halász Lajos iratkozott be. Az ötfőnyi osztály elöljáró tanára az akkor utolsó éves (logicus) tanuló, Pál Ferenc lett1 "' A második félévben szeptember 3-án megtartott minősítés szerint a coniugista osztályban továbbra is Noszlopy volt az osztályelső. A később visszajött Fekete Ferenc, aki minősítése szerint az utolsó az osztályban, míg egy új tanuló, Béfcásy Antal a harmadik lett. 1(J A 13 tantárgyból az előzőhekhez képest elmaradt a magyar nyelv minősítése és helyébe az ének, a szent énekek dallamtanítása került. Számtanból az egyszerű és összetett feladatok összeadását, szorzását és osztását tanulták. Földrajzból az előző osztályban meghatározottak következtek. A tanítás lényegét most is a latin foglalta el. A tanulók latinul beszéltek, azt gyakorolták, majd stílusgyakorlat és a közmondás-gyűjtemény következett, A nyelvtan a latinban csak az utólag tudatosítható és elrendező szerepkört töltötte be. 17 A harmadik, a grammatikai osztályt Noszlopy Gáspár 1833-ban, őszszel kezdte meg. Az osztályba ekkor új tanulóként Sárközy Titusz, az iskola patrónusának, Sárközy István unokája került. Sárközy Albert (1790—1860) hajdan csurgói diák volt — Csokonai-tanítvány, bajomi földesúr —, az iskolának fia beíratásával rangot és elismerést adott. Noszlopy Gáspár a Sárközy fiú után az újabb minősítésekor már második lett. Az év végi vizsgálatoknál 1834. szeptember 3-án, Gáspárnak ugyanaz volt a minősítése, mint az előző félévben, Ebben az évben Bosznai Ferenc személyében tanáruk volt. 18 Az iskolaévben már nem csak latinul társalogtak, hanem kisebb előadásokat is tartottak. Ennek az volt a célja, hogy a tanulók latin nyelvű előadókészsége kifejlődjön. Nagyon sok időt vett el a napi begyakorlás és az ismétlés. Űj tantárgy volt a harmadik osztályban a német nyelv és a fizikára épülő ipari technika elemiéinek a vázlata is. A fogalmazási gyakorlatok unalmas óráit a nyugták és a hivatalos levelek készítésével töltötték el. 19 Az év végén a tizenkét fős osztályban találjuk — az 1849-ben Gáspár életében oly fontos szerepet betöltő — Kolmár Józsefet. Kolmár az
