Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

V. Az illegális felszabadító mozgalom évei

mint a vasúti közlekedést és az utakat lezárnák. Minden módon akadályoznák az utánpótlást, amíg Kossuth a külső segítség felhasználásával megszervezi és ütőképessé teszi a forradalmi sereget.''

2 Az egyenruha készítéséhez és a fegyverek beszerzéséhez jelentős mennyiségű pénz kellett. Csepcsányiné Szemere Erzsébet és néhány hazafi a felszabadítási akcióra már eddig is jelentős összeget áldozott. Most azonban többre volt szükség. Gállal nemsokára Ceglédre, Szabó Károly református lelkészhez mentek. A fülöpszállási születésű Szabó a felkelés céljára 1000 forintot adott. Ebből Noszlopy 400 Ft-ot megtartott, a többiből pedig Gál Pesten a gerilláknak ruhaanyagot vásárolt. Szürkeposztót a nadrágoknak, kékposztót pedig a zekéknek, vörös anyagot a hajtókák részére, majd béléseket és gombokat is vásárolt, melyeket Kecskemétre szállított. Kecskeméten a 24—25 uniformisra elegendő kelmék varrását Zabolay ajánlására, Vasváry Ferenc szabómesternek adták át. Vasváry a szabadságharcban huszárőrmester volt és így megbízhatónak számított. Közben Zabolay még 6 pár csizmát, sarkantyúval is beszerzett és elkészült július elsejére az első 6 egyenruha is. Amikor ezek elszállítására sor került, egy zsandárjárőrbe ütköztek, mely elfogta a szállítmányt. Zabolay és Noszlopy elmenekült. Néhány nap múlva azonban letartóztatták Vasváryt, később pedig Zabolayt isP Vasváry Ferenc szabómester 1886-ban, a Hazánk című történelmi közlönyben megjelent visszaemlékezésében a kecskeméti eseményeket a fantáziájával egészítette ki. Mivel Noszlopy keveset beszélt a készülő egyenruhák felhasználásáról, Vasváry kombinációkba kezdett. Először Hentaller Lajosé az „érdem", aki Vasváry elbeszélése alapján felröppentette a császárelfogás történetét. A Függetlenség című napilap 1881. december 25-i számában (355. sz.) „Aki Ferencz Józsefet el akarta fogni" címmel, Hentaller cikket írt.

65 Ebben az írói képzelet mellett a történelmi valóságok keveredtek. Hentaller a következőket írta: „Noszlopy Kecskemétet tartotta egy felkelés központjául, mivel azt tapasztalta, hogy ott sok az elégedetlen elem . . . Meszlényiné, Kossuth sógornője megbízottjának adta ki magát, Kossuth neve alatt proklamációkat bocsátott ki a néphez." Felhívásainak volt foganatja. Közben május 25-én megjelent a halálos ítélete és jelképesen Pesten in contumatiam kivégezték. Hentaller ezután tovább toldja a történetet Vasváry alapján: „Noszlopy Gáspár erre mintegy visszhangként a felkelést július 6-ára tűzte ki. Ez azonban elmaradt, mert időközben Noszlopyt elfogták. Noszlopynak azonban miután arcát . . . választóvízzel eléktelenítette, sikerült megszöknie. Kiszabadulása után rögtön megjelent Kecskeméten, ahol Szalkay Gergely honvédőrnagy elnöklete alatt már valóságos forradalmi klub várta. Noszlopy Gáspár itt kifejtette vakmerő tervét. Híre járt ez időben, hogy a fiatal Ferencz József császár az országban körutat tesz. Nekik tehát egy ezredet kell szervezni, még pedig olyan gyorsan, hogy amikor a császár Kecskeméten keresztül megy, akkorra minden rendben legyen. Noszlopy szükségesnek látta a szabadcsapatot rögtön megalakítani. Az volt a terve, hogy amint a gyenge kísérettel utazó császár Félegyházát elhagyja, Kistelek előtt szabad csapatával megro-