Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853 - Somogyi Almanach 43-44. (Kaposvár, 1987)

V. Az illegális felszabadító mozgalom évei

hanja és elfogja. El volt határozva, hogy a kíséretét levágják, a császárt pedig mindaddig fogva tartják, míg bele nem egyezik az alkotmány visszaállításába. Követelni akarták a császártól a magyar katonaság hazabocsátását, s a várak átadását a nemzetőrségnek. Az értekezlet kimondta, hogy míg a császár ezt alá nem írja, addig Kuthy Zsigmond köncsögi tanyáján marad a császár, fogolyként . . . Noszlopy azt akarta, hogy teljesen szereljék fel a szabad csapatot, s azzal indokolta, ha a nép látja, hogy felszerelt egyenruhás sereg van, bátorságot nyer, s tömegesen csatlakozik a felkeléshez . . . Júliusban már készen volt minden s éppen amidőn éjnek idején Köncsögre akarták szállítani a felszerelvényeket, akkor fogták el az összeesküvőket —- mert ekkorra már Kecskeméten boldog, boldogtalan tudta, hogy nagymennyiségű forradalmi ruhák készülnek." Hentaller, illetve Vasváry nyomán mintegy három és fél évtized múlva a számok és a dátumok keveredéséből így lett a történelmi félreértés! A hosszan idézett Hentaller-cikk azonnal rajtakapható a jóindulatú tévedésen. Először is 6 egyenruha készült el és összesen egy szakasznyi alegység részére vásároltak anyagot. Másodszor nem egyezett a császárlátogatás ideje sem. Noszlopyt ekkor nem fogták el, az 1850-ben volt. A császár 1852. június 11-én, a késő délutáni órákban érkezett Ceglédről Kecskemétre. Másnap Félegyháza felé elhagyta a várost. Noszl°py, amikor elhaladt a császár és a csekély számú kísérete előttük, Vasváry szerint a következőket mondta: „Mily könnyű lett volna ily fedezet mellett céljainkat végrehajtani!"}''' Vasváry visszaemlékezése 1886ban jelent meg 5 folytatásban, majd ezt követték a különféle átvételek. A Kecskeméti Lapok 1898. december 11-én. majd negyedszázad múlva ezt újra felmelegítve, a Kecskeméti Közlöny 1922. március 30.—április 26. között, Vasváry visszaemlékezéséből részleteket közölt. Ezenkívül a Szabadság (Nagyvárad) 1885-ben, a Sárosmegyei Közlöny 1885-ben Hentallertől, majd a Függetlenségben 1886-ban Vasvárytól jelentek meg ugyanezen történetek. így Vasváry nyomán Hentaller és a többi újságíró a századvég politikájának megfelelően, Noszlopyból alkotmányvédőt csinált. Szó sem volt akkor arról, hogy Noszlopy mit tervezett az árulókkal, a megszállókkal, és így a császárról sem írták meg, hogy arról mit gondolkodhatott, mit tervezett. Noszlopyról napjainkban Nemeskürty István Parázs a hamu alatt, (1981-ben) könyvében írta: „Ezért igencsak hihető, hogy Ferenc József elfogására törekedtek; a császárt túszként használva, ki akarták csikarni a magyar nemzeti függetlenséget."

60 Nemeskürty szerint Noszlopy „Olyasféle terrorkülönítményt szervezett, amilyenek napjainkban Itáliában tevékenykednek."

1

" Hasonló aktualizálást láthattunk 1980-ban az „Élve vagy halva" című történelmi kalandfilmben, amelynek a főszereplője Noszlopy Gáspár volt. Ebben az egész földalatti mozgalmat, de magát a történelmi alakot is meghamisították. A forgatókönyv az alapötleten kívül, alig támaszkodott a megtörtént eseményre.

08 A történelmi igazsághoz tartozik, hogy a császárelfogás históriája az