Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere - Somogyi Almanach 41. (Kaposvár, 1984)

I. Magyarok adta nevek - 5. A névadó a templom címe (titulusa)

[Somogy] szentpál

(1773: Toth Sz. Paal). A templom védőszentje ugyancsak Szent Pál apostol. A falu nőve régen Tótszentpál volt, melynek előtagja az eredeti hor- vát lakosságra ultal. Varjaskér-rel egyesítették 1929-ben, akkor kapta jelenlegi nevét, melyben a megkülönböztető szerepű előtag a megyei hovatartozást jelzi.

[Zselic] szentpál

(1403: Zenthpaulwelgh; 1332—7: S. Paulo). A falu régi neve tehát Szent- pálvölgy volt, vagyis a Szent Pál apostol tiszteletére szentelt templommal rendelkező falu egy völgyben épült. A mostani előtag a tájegységet is megnevezi.

[Pogány] szentpéter

(1381: Zenthpeter). A területen hajdan pálos kolostor volt, melyet Szent Péter apostolról neveztek el. A falu a kolostor birtoka volt. A Pogány előnév személynévi eredetű.

b) A helységnév a kereszt + úr szó.

[Balaton] keresztúr

(1400: Kerestur). A Szent Kereszt tiszteletére szentelték a falu templomát. Az előtag a tó mellékére utal.

[Kapos] keresztúr

(1405: Kereztur). A falu temploma a Szent Kereszt tiszteletét hirdette. Az előtag a folyó közeliségét jelzi.

c) Templomcím + -d képző a falu neve.

Kisasszond

(1363: Kysazsonfolua). A falut Szűz Mária tiszteletére szentelt templomáról nevezték el. A régi falunév: Kisasszony falva. Ebből alakult -d kicsinyítő és helynévképzővel a mai alak. Az utótag alakja megrövidült. Kiss Lajos a Kis-t megkülönböztető előtagnak tekinti, amely a falu kicsinységére utal. Talán elképzelhető, hogy a Boldogasszony Kisasszonynak való említése a falunév alapja.

52