Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere - Somogyi Almanach 41. (Kaposvár, 1984)
I. Magyarok adta nevek - 6. A vásártartás napja a névadás indítéka
6. A vásártartás napja a névadás indítéka A középkorban különösen naigy esemény volt a vásár (a piac), melyen termelvényeiket, állataikat eladhatták az emberék, és beszerezhették a termeléshez és a létfenntartáshoz szükséges eszközöket. A nevezetesebb vásárhelyek falunévvé is válhátták. Ez történhetett úgy, hogy maga a vásártartás napja lettet falunév, más esőiben a vasárnaphoz -hely utótag járult, de előfordult az is, hogy az eredeti falunévhez -vásárhely utótagot tettek. Somogybán csak a második típus fordul elő, tehát az, amikor a vásár napjához -hely utótag járul. Ez a névadási mód ősi magyar sajátosság, más nyelv ékben nem fordul elő. Kéthely (1332—7: Kedhely) neve azít őrzi, hogy hajdan a faluban keddi napokon tartatták a vásárt (piacot). A név a kedd és a hely főnevek öszetétele. [Kapos] szerdahely (1335: Zerdahel). A Kapóshoz közel eső faluban pedig szerdánként volt a hetivásár. Somogybán ma már csak ez a két helységnév őrzi a névadásnak ezt a típusát. Más megyében előfordul még a vásártartás napjaként hétfő (Hetvehely Baranyában), csütörtök (Csütörtökhely Győr-Sopron megyében), szombat (Szombathely). A középkorban Somogybán is előfordulnak ezek a helynevek. Az 1332—7-es pápai tizedjegyzék is említ Chu- turkhel (Csütöritökhely) nevű lalkott helységet Taranytól délre, s az említett Szerdahely (Zeredahel) és Kéthely (Kedhely) nevén túl a somogyi főesperesség korabeli tizedjegyzókében még több Szerdahely is szerepel a XV. században (Tarany és Nagyatád között, Somogyvártól délnyugatra, meg a Rinya mellett is ■—• Kaposszerdahelyen kívül). Érdekes kérdésként vetődik fel, hogy a péntek napról nevezték-e el falut, volt-e egyáltalán vásár vagy piac ezen a napon. Több nyelvész (pl. Ördög Ferenc) azon a véleményen van, hogy ha lenne is ilyen nevű helységünk, mint ahogyan ezt őrzi a Péntekhely határrésznév Látrány határában, az csak személynévi eredetű lehet, egy Péntek nevű tulajdonos nevét őrzi (ma is vannak ilyen nevű személyek Somogybán is), mert a középkorban pénteken nem tartottak vásárt. Ezt a napot ugyanis eleink szerencsétlen napnak vélték, tehát alkalmatlan volt vásárok tartására is. Másaknak más erről a véleménye. Kiss Lajos Régi földrajzi nevek, régi térképek c. munkájában (Nyr. 106, 478) a Péntekhely helységnevet a hetivásár napjából ,eredezteti. Jankovich Ferenc Világverő Mátyás király című regényében, melynek megírásához sok hiteles dokumentumot használt fel, a következő mondat áll: ,,.. . péntek van, ez a magyarok hetivásárnapja Budán” (szerda a németeké) (Szépirodalmi, Bp. 1982, I. 195). 53
