Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere - Somogyi Almanach 41. (Kaposvár, 1984)

I. Magyarok adta nevek - 3. A törzsi vagy népnevekből keletkezett helységnevek

felel a magyar hangfejlődési törvényeiknek [Kálmán 189, Magyar, So­mogy megyei Levéltári Évkönyv 2, 15, Várkonyi, A Somogy megyei ö-ző nyelvjárás, Bp., 1965, 12. A névalak fejlődése a következőképpen ment végbe: Bessenew^bői rövidüléssel alákult Bese (1275), ebből a labializá- ciós tendencia érvényesülésével Beuseu (1362), majd az első szát.ag nyíl­tabbá válásával Besew (1408, 1536), aztán ismét teljes labiális alakra változott: Bösö (1575), majd a zártabbá válása tendencia érvényesülésével előbb Büssö (1728), aztán a mai alák: Büssü (1725-től). A névalak fejlő­désénél figyelembe kell venni, hogy a község az e-ző és az ö-ző nyelvjá- rásterület haltárán van, mindkét nydlvi hatás érvényesült a századok fo­lyamán.]. Kiss LajOiS mindezt nem tartja valószínűnek, ő az adatok alap­ján személynévi eredetűnek tárgyalja (1. ott is). [Kapos] gyarmat (1296: Yormoth). A falu neve az idegen törzs közé települt Gyarmat- törzsbelidk szálláshelyére utal. Az előtag a folyó közelségét jelölő meg­különböztető jelző. [Bedeg]kér (1325: Keer). A település második tagja arra vall, hogy a magyar Kér törzsből (mely Vdta törzse volt) származó telepesek alapították a falut. A község mai névalakja Bedeg és Kér (Magyarkér) falvak egyesülésekor jött létre. [Szentgálos] kér (1231: Keer). Ugyancsak a Kér törzsbeliek telephelyét jelöli a név utolsó eleme. Az előtag megkülönböztető szerepű, a falu templomának védő­szentjére utal (1. ott is). [Várj as] kér (1332—7: Kér; 1536: Waryasker) hajdani lakói szintén idegen törzsből (Kér törzséből) szakadtak Koppány szállásterületére. Feladatük az volt, hogy Koppány leverése után a Somogyvárra vezető berki utat őrizzék (Bogdán Tibor, Varjaskér történelmi emlékei. Somogyi Honismereti Hír­adó 1981. 2, 11). Az előtag megkülönböztető szerepű, madámévi v. ebből lett személynévi eredetű. Somogyszentpál része lett 1929-ben. Lad (1313: Laad; 1773: Magyarlad; 1745: Németiad). A falu neve Lád nem­zetségnévből (mely Bulcsu törzsének neve, s ősi területe a Balatontól délnyugatra eső terület) ered. Két község egyesüléséből jött létre 1950- ben. A két falu előtagjai a lakók nemzetiségére utalnák: Magyarladan magyarok, Németladon (a XVIII. század első felétől) németek laktak. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom