Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században

Tyukodi Márton: Az tiszta életű Josepf patriarcha életének .. . Nagyvárad, 1641.; Szentiványi Márton: Curiosiora et selectiora variarum scientiarum miscellanea, Tyrnaviae, 1689.; Landovics István: Az az Üj Segét- ség... Nagyszombat, 1689. stb.), hanem kiváló hazai és külhoni agrár- és közgazdász szakemberek (pl. Balásházy János: Az adóról és még valami, Mitterpacher Lajos: Elementa rei rusticae, Technológia oeconomica, Phy- sicalische Erdbeschreibung, Nagyváthy János kéziratai, Pethe Ferenc Természet históriája, Széchenyi István Hitelje és a Lovakrul című, valamint Berzeviczy Gergely, Dessewffy József, Tolnay Sándor, Hartmann, Seyfert és Sind állatorvosi tárgyú írásai, Teneker, Bemard, Petri, Germenshausen állattenyésztési munkái, Wenkheimnek a hanyatló lótenyésztésről írt kötete, Szabó Dániel Paraszti majorsága és Kónyi János fordításában a Paraszt Magyarországon c. munka stb.), jeles hazai litterátorok (Ányos Pál, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Dugonics András, Faludy Ferenc, Fáy András, Gyöngyössy János, Heltai Gáspár, Kisfaludy Sándor, Pálóczi Horváth Ádám, Péczeli József, Virág Benedek stb.) és kitűnő történészek, földrajz- és orvostudósok (Bőd Péter, Budai Ézsiás, Bredetzky Sámuel, Bél Mátyás, Fessler Ignác, Oláh Miklós, Töltényi Szaniszló, Tessedik Ferenc stb.) művei és kéziratai is.

E rövid áttekintés is arról győzött meg bennünket, hogy az agrármegye székhely — mezővárosában gazdag szakirodalmi és folyóiratbeli anyagot mondhatott magáénak a megyei könyvtár a mezőgazdasági ismeretek területén különösképp — vitathatatlanul érdemeket szerzendő a nemesi agrárműveltség terjesztése és növelése tekintetében — mellette — természetszerűleg — nem hanyagolván el a korabeli műveltség szintjét visszatükröző világirodalmi és történelmi, filozófiai, theológiai, természetrajzi, orvosi, politikai és jogtörténeti műveket sem, de a különféle lexikonok, szótárak, mezei és házi kalendáriumok, térképek, statisztikák, almanachok és egyéb kézikönyvek sorozatait sem.

1839-ben két jelentős adománnyal bővült a könyvtár állománya. Töltényi Szaniszló, a megye ösztöndíjas pesti, majd bécsi orvostanára (1795— 1852), két tudományos munkáját (Pathológia, Kritik der Medizin) ajándékozta a levéltárnak, illetve a könyvtárnak. A megye köszöneté elismeréséül táblabírói címmel töntette ki a kiváló orvost/*6 Péry Ignác táblabíró közbejöttével pedig Nyikos Lászlóné, Nagyváthy János fogadott leánya, a kiváló mezőgazdász két eredeti munkájának a kéziratát ajánlotta fel a könyvtárnak azzal, hogy azokat a „többi böcsös” kéziratok között helyezze el, „miután azoknak nyomtatás által való közzétételük meg nem engedtetett”. Az egyilk kézirat A magyar Fewdes és Zászlós úr volt, a másik pedig a Magyar haza-gazdálkodás/'7

A könyvtár 1832-ben kezdte el kölcsönzési naplójának vezetését. A „Reversatis Protocollum”-nak nevezett kölcsönzési napló teljes címe: Az olvasószobából könyveket kivevő ura/kna/k Reversalis Protocolluma volt, amelyet 1832. január 1-től kezdve 1870 márciusáig vezettek.

A kötet lapjainak forgatása közben a kaposvári és a megyebéli reformnemzedék kulturális életére vonatkozóan sok értékes adatot találunk. Tiszta képet nyerhetünk arról is; mit olvastak az emberek a XIX. század

23