Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században

derekán a megyeszékhelyen és a megyében, kik voltak rendszeres kölcsönzői a könyvtárnak?

Összeállíthatjuk belőle a könyvtárbajáró lapoknak és folyóiratoknak a jegyzékét is. Döbrentei Gábor szerint — 1829-ben — 23 féle újság és folyóirat járt a könyvtárba.

Kik voltak a Megyei Olvasótár leghűségesebb olvasói és kölcsönzői? Berzsenyi Dániel, Xantus Ignác, Somssich Pál, Madarász József, Szokolay Dániel, Mocsy Antal és János, Nagy Lajos, Horváth Elek, Csorba József, Bergel József stb.

Berzsenyi rendszeres olvasója és kölcsönzője volt, pedig nehezen tudott Nikiéről gyakori betegsége miatt kimozdulni. Ennek ellenére, szinte kéthavonként vállalta a csaknem 120 kilométeres Nikla—Kaposvár közötti út nehézségeit. Első útja — Kaposvárott — mindig a könyvtárba vezetett.

Utolsó könyvtári kölcsönzése pedig halála előtt 23 nappal történt: 1836. január 22-én. Nyilván hirtelen halált hozó bajnak kellett fellépnie ahhoz, hogy a 60 esztendős költőt utolsó kaposvári útja után, 23 nap múlva, a niklai temetőbe kísérjék. Legutolsó kölcsönzésekor a Tudományos Gyűjtemény 1835. évi márciusi és júliusi, a Land und Seereisen 1835. évi februári és a Német Minerva 1835. évi júliusi számait vette kölcsön/*8

Az iskolán kívüli közművelődés területeit vizsgálva azonnal szembeszökő, hogy a végleges megyeszékhellyé váló mezőváros falai között — korszakunkban — igen jelentős közművelődési intézmények alapításával találkoztunk. E kulturális felépítményben mindenkor nyomon követhetők a reformkori köznemesi elemek előremutató vívmányai (az első gimnáziumok, a megyei könyvtár és az Olvasó Egylet, a kórházalapítások, a folyószabályozások, a theátrum-támogatás, a kaszinóépítések, a lóversenyek, a balatoni problematika stb.), de megtalálhatóak közöttük a megyei székhely rangjáért és csinosításáért mindenkor áldozatkész mezővárosi polgárság aspirációi is.

A korábban városfalán megyében e korban jött létre a tényleges és valóságos megyeszékhely-város: Kaposvár. S ha azonban a nagykiterje- désű agrármegye természetes földrajzi központjában és a különböző tájegységek egymással érintkező metszéspontjából a még megújuló konjunkturális viszonyok közepette sem mutatkozott olyan intenzív tanulás iránti szükséglet mint a kedvezőbb iskolaalapító tényezőkkel rendelkező környező megyékben és városokban, mégis e történelmi időszak képezte a mezőváros életében azt a jelentős korszakfordulót, amelyben a természetes földrajzi központ szerepét betöltő mezővárosból nemcsak természetes földrajzi, gazdasági, piaci civilizációs központtá történt meg az átalakulása, hanem egy magasabb szintű kulturális központnak is ekkor rakták le az alappilléreit.

S ha a város gazdaságilag nem is vitt át jelentős örökséget a kései feudalizmusból a kapitalizmusba, kultúrájában azonban — mindezek ellentéteként — már jelentős értékeket mentett át falai között, későbbi kor29