Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században
Az elmondottakat összegezve: vajon a felszabadulás utáni évtizedek városa fel tudta-e számolni a megyeszékhelyi kulturális örökség hátrányait és előre tudott-e lépni a felsőfokú regionális központi szerepkörében? Előrelépés a város kulturális életében még akkor is jelentős történt, ha ez a lépés még csak a megyeszékhelyi kulturális részesedés kedvezőbb arányai felé mutatott változásokat, még ha e változások magukban is hordozták — egy örökölt hátrányos helyzet korrekciós tendenciáját. A város — az elmondottakból világosan kiderült — még az általános iskoláinak a számát illetően sem tudott lépést tartani a megyeszékhely-ílákosság arányaival. Világossá vált ez a törvényhatóság polgármesterének 1949. évi egyik jelentéséből is, amely határozottan leszögezte, hogy sem a városban, sem a városkörüli régió kellő léptékű kulturális kiszolgálásának sem tud maradék nélkül eleget tenni az általános iskolai hálózat. Még kevésbé tudott e régióbeli kötelezettségnek eleget tenni a városban működő középiskolai hálózat, amely inkább a gimnáziumok irányában kereste a kibontakozást, mintsem a szakközépiskolák korszerű hálózatának a kiépítésében. Jellemző adatként közölhetjük az 1959-es esztendőkből azokat a magyar városokat, amelyeket a középfokú oktatás területén a legjobban ellátott városokként tartanak számon. Ezen adatok szerint 6—6 középiskolával rendelkezett az országban — a város lakosságszámának sorrendjében — Kecskemét, Kaposvár, Baja és Esztergom. Mégis az összes tanulóknak a lakosság százalékában megadott aránya szerint, e városok közül — és az összes magyar városok élén — az első helyen Esztergom állott 7,0%-kal (a városok lakossága sorrendjében a 41.),a 20. helyen Baja 4,7%-kal (a városok sorrendjében a 25.) s csak ezután következett a 22. helyével és 4,6%- os arányával Kaposvár (a lakosság sorrendjében a 14.) és 3,0%-os arányával pedig a 33. helyen álló Kecskemét (a lakosság sorában a 6.). Az adatok szerint városunkat messze megelőzte Balassagyarmat (6,3%), Sátoraljaújhely (6,1%), még Keszthely is (5,7%-kal), valamint Veszprém (5,6%-kal) és Zalaegerszeg (5,1%). Figyelemreméltó, hogy a középfokú oktatás területén a legjobban ellátott első három város: Esztergom, Balassagyarmat és Sátoraljaújhely korábban olyan megyeszékhelyek voltak, amelyek igazgatási szerepkörüket nagyobbfokú kulturális eredmények demonstrálására tudták fölhasználni. Voltak viszont olyan városok — Kaposvár is ilyen —, amelyek a megyeszékhelyi igazgatási funkciójúikból eredő szerepkörük előnyeit sem tudták maradéktalanul kihasználni, ezért oktatási intézménybeli ellátottságuk és felszereltségük szintjének inkább csak a fenntartására fordították az energiájukat, mintsem intézménybeli ellátottságuk arányának a lényeges javítására. * * * Az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióról szóló 1007/1971. (III. 16.) számú kormányhatározatnák megfelelően 7 várost — közöttük Kaposvárt is — felsőfokú központi szerepkörrel rendelkező, illetve azzá fejlesztendő várossá nyilvánították. Mielőtt a város e felsőfokú szerepkörének a kialakítása érdekében összefoglalnánk mindazokat a tennivalókat, amelyek a kulturális élet területén a városra várnak, nem lesz érdektelen 98
