Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században
néhány olyan összehasonlító adatnák a figyelembevétele sem a számunkra, amely hazánk — e 7 kijelölt felsőfokú központja közül — városunk helyét mutatja be az 1970-es esztendőben a KSH Településhálózat I. A központi szerepkörű települések adatai I. kötetének (Bp. 1974.) az adatai alapján. 1. A közműellátás és a fürdő tekintetében a város a kiépített utak arányával (43,1%) a 6., a kiépített járdák arányával (64,2%) pedig az 5. helyen fekszik. Tisztított közterületeinek az arányával az utolsó helyen, a szemétgyűjtésbe bevont lakások számát illetően a 6. helyen, míg az összes fürdők befogadóképességét illetően az 5. helyen tartja magát. Mindössze csak a naponta tisztított közterületi arányával (63,0%) fekszik a 3. és az egy lakosra jutó gondozott parkterülettel (6 m2) a 4. helyen. 2. Nem kevésbé mondhatók jobbnak a város víz- és csatornaellátását tükröző arányai sem: a vízvezeték-hálózat hossza tekintetében (132,3 km) az utolsó helyen, a csatornahálózattal pedig (73,4 km) az utolsó előtti helyen találjuk. Ezeket az arányokat csupán a vízhálózatba bekapcsolt lakások száma (15 087) mérsékli a 4. helyre, a csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (8233) pedig a 3. helyre. 3. Az egészségügy területén az orvosak számát illetően az 5., a körzeti orvosok számát illetően pedig a 6. helyen található a város, míg a gyógyszertárak és mentőautók számait illetően — holtversenyben Szombathely- lyel — a 6. és a 7. helyen. 4. A bölcsődei férőhelyek (363) számát illetően a 6., a bölcsődék számát tekintve pedig (6) az utolsó helyen találjuk. Óvodáinak a számát, férőhelyeinek, gyermekeinek és óvónőinek a számát illetően is egyaránt az utolsó helyen találjuk a várost. 5. Általános iskoláinak és a tanerők számát illetően a 7—7., míg az osztálytermek és a tanulók számát illetően pedig az 5—5. helyen. A középiskolai osztálytermek számát illetően a 6., a tanulók és a tanerők számát tekintve pedig az 5—5. helyen találjuk a várost. A középiskolai kollégiumok területén is az 5. helyen fekszik. Kedvező a helyzet a két felsőfokú intézménye kapcsán, a hallgatók számát illetően a 3. hely az övé. 6. A közművelődés területén a közművelődési könyvtári és az ezer lakosra jutó állomány tekintetében a város a tekintélyes és a megtisztelő 2—2. helyen található, a moziférőhelyeket illetően az 5. (az ezer lakosra jutó férőhely tekintetében a 2.), a rádióelőfizetők (16 459) számát illetően a 6. (ezer lakosra jutva a 3.), míg a televízió előfizetők számát illetően (13 948) a 6. helyen (ezer lakosra vetítve az 5.) találjuk a várost. * * * A felsőfokú központi szerepkör kialakításával párhuzamban bővíteni kell a város oktatási és közművelődési intézményeit: 75—100 tanterem megépítésével és műszaki felszereltségük pótlásával, de az óvodák zsúfoltságának a felszámolását is el kell végezni, azoknak még a külső városkörzetekben — a körzetek határait arányosítva — is kellő szintre kell emelni a műszaki felszereltségét; az általános iskolák férőhelyeinek, tantermeinek, tornatermeinek, könyvtárainak és eszköztárainak, valamint 99
