Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században
amelyeket századunkban a társadalom fejlődése megkövetel tőlünk, noha mindenki előtt világos, hogy a gazdasági élet fejlődésével egyre fokozottabban növekednek a közművelődésre fordított kiadásaink is, s nemcsak az állam, hanem a városi lakosság kulturális kiadásai is nagyobbak lettek hazánkban. Bár a város kulturális életét jelző számok jelentőseknek mondhatók a közoktatás és a közművelődés fejlődésében, mindazonáltal aligha mondható megnyugtatónak és optimálisnak a város megyeszékhelyi ellátottsága. Megjegyzésünk azonnal világossá válik, ha a város 1972. évi költség- vetésének két ágazatát: a kulturális és a szociális és egészségügyit összevetjük a megye hasonló ágazati költségvetésével. Míg a város kulturális ágazatának 45 607 millió forint az évi kiadása, a megyéé 298 834 millió forint. Míg a városban a kulturális ágazatra 713 Ft jut egy lakosra, a megyében ez az arány 830 Ft-ot tesz ki. Magyarán szólva, míg a város lakossága 16,3%-a, addig a kulturális ágazatból csak 15,2%-os a részesedése. Még kiáltóbb az ellentét a város és a megye szociális és egészségügyi ágazatainak a költségvetése között, még akkor is, ha egy csomó városi szolgáltatást is a megye visel — köztudottan. (Kórház stb.) Míg ia város költségvetésében a szociális és az egészségügyi ágazatra 10 131 millió forint van beállítva, ugyanakkor a megye költségvetésében ugyanerre az ágazatra 261 797 millió forint. Míg tehát a megyei részesedésből 727 Ft jut egy lakosra, a városban csupán csak 158 Ft! A tendenciák a számok egybevetéséből is világosak a számunkra. Egyértelműen igazolják, hogy a város megyeszékhelyi voltának sem vontuk le még minden tekintetben a következményét. Különösen nem a „felsőfokú központ” szerepköréből adódó kulturális következményekét, miután egy történelmi adottságú régió központjában a felsőfokú központi funkciók kiépítésének a követelményrendszere a kulturális ellátottság optimális szintjének az elérését is céljának kell hogy tekintse. * * * A városban a kulturális intézmények jóformán a megyei hatóságok és intézmények kezében vannak. Osupán csak az alsófokú intézmények, óvodák, általános iskolák stb. mondhatók a város kezelésében lévőknek, nem tartozván kezébe egyetlen középiskola, szakközépiskola, egyetlen egy tudományos vagy közművelődési intézmény sem. Még a művelődési otthonai közül is csak az egyik külterületi művelődési házat (Kaposszentjakab) mondhatja magáénak és néhány városi körzeti könyvtárat, közülük is a legforgalmasabbat és a legmodernebbet: a Megyei Könyvtár apparátusában működtetik. Nincs városi színháza, nincs városi múzeuma, nincs városi művelődési háza stb. Az is igaz, hogy művelődésügyi szakigazgatási szervként, önkormányzati funkcióját — járási jogú városként végezve — kellő apparátus, hatósági jogkör és költségvetési fedezet biztosítása nélkül még a megyeszékhelyi kulturális funkciókat sem tudja ellátni a város, még kevésbé a „felsőfokú központi” szerepkörrel együttjáró művelődéspolitikai tevékenységet. sj: sfc % 97
