Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században

A város kulturális törekvése között ünnepi pillanatot jelentett az az egyhangú kisgyűlési határozat, amellyel a Magyar Helikon Kiadó által indított akció eredményeként, a Függetlenségi Frontba tömörült helyi párt- szervezetek ajánlatára, Takáts Gyula írót, a Berzsenyi Társaság elnökét 1947. aug. 1-től „örökbefogadta” a város, s részére a VII. fizetési osztálynak megfelelő illetmény folyósítását határozta el, hogy „teljes tehetségét az irodalomnak és a költészetnek szentelhesse.”1-54

De jelentős állomása volt a város kulturális életének, ugyancsak a pártok javaslatára, az 1904-ben alapított s államilag engedélyezett magán zeneiskola 1947. aug. 1-i hatállyal történő városiasítása, véghatározatban kimondva, hogy „a város és a megye zenekultúráját csak egy, biztos alapokra fektetett, kiváló képzettségű tanári karral és magas növendékszámmal rendelkező zeneiskola tudja biztosítani.”

A város hároméves tervének (1947—1949) első évére 11,5 milliót tervezett, benne kulturális célra (a szabadművelődés segélyezésére 25 600 Ft-ot, a zeneiskola községesítésére pedig 30 000 Ft-ot, hallatlanul keveset!) a tervösszegnek mindössze csak 0,4%-át kívánta fordítani. A terv első esztendejében a legnagyobb összeget az árvízvédelemre, a Kapos szabályozására és hídjainak az építésére 7,5 milliót, a taszári reptér helyreállítására 800 000 Ft-ot, ideális célokra pl. ezüstróka farm létesítésére 100 000 Ft-ot, a cseri fiókreptérre pedig 100 000 Ft-ot tervezett; míg kislakásos bérházépítésre is mindössze csak 1 milliót vettek számításba.

A második tervévre mindössze 40,6 milliót vettek számításba, kulturális célra ennek az összegnek is mindössze csak 27,03u/o-át (iparostanonc iskolára és internátusra 3 300 000, gazdasági iskolára 5 milliót, a Donner városi óvodára és napközire 300 000, a tisztviselőtelepi általános iskolára 1 milliót, a városi színház átalakítására 250 000, a szabadművelődés támogatására 36 000 Ft-ot, a fedett téli és nyári uszodára pedig 1 100 000 Ft-ot).

A terv kapcsán megállapíthattuk, hogy a) már ebben az évben tervezték (20 évvel a tényleges (1968) bevezetés előtt) a földgáz behozatalát a városba, s a vasúti pályaudvar máig sem végrehajtott rendezését, valamint a fedett uszoda építését, amely csak 21 évvel később nyitotta meg kapuit. A város kulturális programját 1948-ban a közoktatás területén — nagyon kevés létszámmal — mindössze csak 40 alkalmazottal akarta megvalósítani.

A hároméves terv harmadik esztendejére pedig 20,9 milliót terveztek, e keretek is mindössze csak 9,8%-át óhajtották a kulturális célokra fordítani. Erdei iskolák internátusára 200 ezret, a múzeum elhelyezésre 200 ezret, kultúrházra és könyvtárra 1 milliót, a cseri és a cukorgyári városrészek napközi otthonára 600 ezret, a szabadművelődés támogatására — ezúttal is nagyon keveset! — 50 000-et. E tervezendő céljai közül is a vízműátalakítás 21 évvel későbban valósult meg (1967), a múzeum elhelyezése még a mai napig sem, és a központi vásárcsarnok megépítése is 12 évet váratott magára.

Többször elhangzott a város törvényhatósági közgyűlésén, így az 1948. ápr. 3-i közgyűlésen is, ez utóbbin az MKP kaposvári titkárának a felszólalásában, hogy „a kultúra alapja az iskola, a XX. század legjellegzetesebb iskolája a szakiskola.’’ Ezért mutatkozott szüksége annak, hogy a vá89