Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században

a rendszerezett ismertetését, mintegy több esztendős kultúratörténeti kutatási program vázlataként, biztatva is a kutatókat arra, hogy lássanak hozzá a további mélyfúrásokhoz. Csak ezután lehet a történeti fejlődés eredményeinek és tanulságainak — a jelen és a jövő problémái szempontjából is — a szükséges kiértékelést elvégezni.

De tudatában voltam annak is, hogy a művelődés problematikája sokkal komplexebb és összetettebb, mint a közoktatás és a közművelődés területe, amelyet a különféle periódusokban sokszor csak vázlatszerűen és nem is arányosan mutattam be. Ezért egyenetlen s freskószerű — néha — a bemutatott kép, tudván és érezvén jelentős területek kihagyását és hiányát, a művelődés tartalmi jegyeinek sok helyütt való elm ellőzését, még az intézmények leltárbeli hiányosságait is, különösképp pedig a művelődés mérlegének a megvonása tekintetébeni hiányosságokat, amelyeket pedig egy nagyobb lélegzetű tanulmányban vagy monográfiában, azaz a városi kultúra sajátos jegyeinek az összegezésénél feltétlenül taglalnom kellett volna.

Még más hiányosságokkal is találkozhatok az olvasó. Az a kép ugyanis, amelyet a város szellemi birtokállományát képező kulturális intézmények történeti bemutatásánál nyertünk — elég összetettnek mondható, mégis belőle sajátos ardként rajzolódtak ki a hazai városkultúrák egyikének egyedi vonásai, miután a város kultúraképző és kultúrabefogadó képessége sohasem volt azonosnak mondható más hazai városunkéval. E he- lyi gyökerekből származó különarcú városkultúrák, jóllehet regionális színezetet is mutatnak — dunántúli, felvidéki, alföldi, erdélyi városkultúrák —, mégis a városkultúrák együttesen, egységben alakítják ki a nemzeti kultúránkat, ám ezeknek az áttételeknek a vizsgálatára sem történt semmiféle utalás dolgozatunkban, noha ezen kapcsolatok vizsgálata is nagy tanulságokkal szolgálhatott volna a számunkra.

De arányában sincs egyensúlyban az egyes periódusok mondanivalója. Különösképp szükséges lett volna a monográfikus elemzések alapján a mondanivalóknak a jelen viszonyokhoz való mérése, a jelen és a belátható jövő kulturális fejlődése számára a kínálkozó konkrét tanulságok, ill. követelmények, lehetőségek és következmények levonása. E munlka elvégzésének a legfőbb akadályát az képezte, hogy e korszak művelődésének a forrásai még nincsenek a levéltár őrizetében. Mégis a közzétett anyag — ha egyenetlenül is, ha összesűrítetten is — egy majdan elkészítendő városi művelődéstörténeti monográfiához elég tágas alapot képezhet. 2

2. A mezővárosról és iskoláiról a kései feudalizmus idején

A másfél századra megmerevedő török hódoltság nemcsak a politikai hovatartozását határozta meg egy országrésznek, hanem a megszállással együttjáró katonai eseményekkel egy időben egy új termelési mód megjelenésével — közvetlenül is — kihatott a háromrészre szakadt ország képének az alakulására. E folyamat egyik eredményeként a mezővárosi fejlődést szemügyre véve megállapíthatjuk, hogy Kaposvár mezővárosi jellege a XVIII. század elejétől e hatások, illetve ismert földrajzi helyzeté7