Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században

A város művelődéstörténetét kutatva megállapíthattuk, hogy a megyeszékhelyen, a tekintetes vármegye segítségével létrehozott oktatási és egészségügyi intézmények, a reformkori kezdetek után — több viszontagságon keresztül — lényegében megerősödve és gyarapodva kerültek ki és növekedtek tovább a város falai között, egyre nagyobb részesedést biztosítva — bennök — a város polgárságának. Míg azonban az oktatás és az egészségügy céljait szolgáló intézmények, ha nem is töretlenül, de fölfelé ívelve folytatták munkájukat, addig — a reformkori szép nekibuzdulás után — a közművelődési célokat szolgáló megyei könyvtár már nem tudott egyértelműen a gyarapodás és a kibontakozás útjára lépni a polgári kor egész időszakában sem. Az abszolutizmus idején a gimnáziummal frigyre lépő könyvtár, noha a város lakossága számára is megnyitotta a kapuit, mégsem tudott egyértelműen a város egyetlen — tudományosan is megalapozott — közművelődési könyvtára lenni, aligha segíthette elő e folyamatot az a tény, hogy a könyvtár állománya — nagyrészt már — régi és elavult volt s nyelvezetében: nem is magyar. Még a két szervezet — vármegye és a gimnázium — sem tudta koncentrálni energiáit, különösképp nem az egyre szaporodó számú egyesületek, amelyek gombamódra ütötték fel fejüket a megyeszékhelyen. A városban működő egyesületek és társaskörök — alakulásuk után •— mind megteremtették könyvtáraik alapjait. A főgimnáziumban elhelyezett s 1874-ben keletkezett ifjúsági könyvtárnak pl. 3922 kötetes állománya volt. Az 1838-ban alakult Nemzeti Kaszinónak — 1889-ben már — 1731 kötet volt a könyvtári állománya. Az 1879-es alapítású Siketnéma Intézet könyvtárában 415 volt a kötetszám. A Múzeumok és a Könyvtárak Országos Tanácsa által 1903-ban alapított Népkönyvtárban 709 kötet volt található. A Hivatalnokok Társaskörében, az 1905-ben alapított könyvtárban 983. Az ugyancsak 1905- ben alapított Katholikus Körnek 601 kötet volt az olvasótermében. A Munkás Gimnáziumnak is volt 142 kötete. Az 1909-ben alapított Múzeumi Egyesületnek 1923-ban 1103 kötete volt. A Donner városi népkönyvtárnak, amelynek alapítása 1910-ben volt: 370 kötet volt az állományában. Az 1911-ben a kapuit megnyitó felsőkereskedelmi iskolának is 1353 kötet volt a könyvtári polcain. A leányliceumnak (leánygimnáziumnak) pedig, amelyet 1918-ban alapítottak, 900 kötet tartozott az állományába. A Megyei Könyvtár 17 000 kötetes állománnyal rendelkezett. Rajta kívül a legjelentősebb állománya a Dunántúli Bank 10 000 kötetet kitevő — állományában a városban a legmodernebbnek mondható — könyvtárának volt. Ezeken kívül könyvtárakat tartottak még fenn a Széchenyi Társaskör, a Demokrata Kör, az Erzsébet Egyesület, az 1880-ban alapított Iparos Ifjúsági Önképzőkör, az Ipartestület, a Kereskedők Egyesülete, a Somogy megyei Gazdasági Egyesület, a kórház, az Alsó-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara, az egyházközségek (a Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus egyházközségnek 1800 kötetes állománya volt), a különféle pártok, a levente és a cserkész csapatok s a Vitézi Székház stb.

Az ország 10 000-nél több kötetet számláló 96 vidéki könyvtára közül — 1910-ben — a főgimnázium tanári (megyei s tanári együtt) 13 616 kötetes könyvtára mindössze csak a csornai, az eperjesi, az iglói, a kisújszállási, a kunszentmiklósi, a medgyesi, a miskolci, a székesfehérvári és a ti73