Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században
tette Szaplonczay Manó vármegyei tisztifőorvos füzetét is Gyermekvédelmünk és a gyermek szerepe a gyermekvédelemben címmel. Az Egyesület 1908-ban már szervezte a munkások közötti előadásokat is a városban. E feladat elvégzése azonban — az Uránia javaslatára — egy új szervezetet hoztak létre, a város és a megye támogatásával működő Munkás Gimnáziumot, amely ugyan nem adott képesítést, de szószólója volt már a polgári radikalizmus közművelődési elveinek. Az intézmény keretében — elsősorban — mennyiségtant, ipartörténetet, földrajzot, történelmet és egészségtant tanítottak, főként az iparos és a kereskedő ifjak részére. * * * A város életében jelentős intézmény volt az 1911-re felépített Munkásotthon, amely — mint már korábban is mondottuk — a város munkásságának a legfőbb politikai és kulturális központjává vált. Falai között hozták létre a munkásdalárdáit, a munkás-zeneegyesületet és a munkások műkedvelő egyesületét is. Önálló könyvtára is jelentős kölcsönzést bonyolított le. A Munkásotthon alapítása előtti időkben az egyes szakmák a saját helyiségeikben tartották könyvtáraikat (pl. építőmunkások, nyomdászok, asztalosok stb.), munkásképző előadásaikra rendszerint kölcsönkérték a városháza vagy egy-egy iskola nagyobb termét. A 65 taggal rendelkező asztalosipari szakszervezet 1910-ben 8 tudományos felolvasást tartott és 169 kötetes könyvtárral rendelkezett a Famunkások Szaklapjának az 1910. aug. 13-i száma szerint. A szociáldemokrata párt által életrehívott kulturális szervezetek közül említésre méltó az 1909-ben életrehívott Szabad Iskola is, amely később ugyancsak a Munkásotthonban működött, s amelyben a munkásoknak természet- és társadalomtudományi előadásokat tartottak. Később ennek az iskolának is Munkás Gimnázium lett a neve (amelyet 1908-ban szerveztek) s tevékenységébe a szakszervezeteket is bevonták, aminek következtében az előadások nagy része már kifejezetten pártpolitikai célokat szolgált. 1910-ben a Munkás Gimnáziumnak — a Somogyvármegye ugyanezen évi dec. 13-i száma szerint — már négy szaktanfolyama volt. A beiratkozott 115 hallgató tudományos előadásokat is hallgatott. így a gimnázium csakhamar a város jelentős kultúrtényezőjévé nőtte ki magát a szakszervezeti szabadiskola mellett, amelynek a falai között is — nem ritkán — országos nevű mozgalmi szakemberek előadásai hangzottak el. E szabadiskolák részben az elemi iskolai, részben pedig az általános műveltségbeli ismeretek gyarapítására is szolgáltak. Különösképp akkor nőtt meg a jelentőségük, amikor lehetővé tették az új választójogi törvény értelmében a szavazati jogát gyakorolni kívánó munkásság részére, hogy írásból és olvasásból — a Somogyvármegye 1914. máj. 7-i számának híradása szerint — munkaidő után levizsgázhassák. Az iskolában 1911-ben — többek között: Madzsar József, Bokányi Dezső, Budai Dezső, Kunfi Zsig- mond és Szende Pál is tartottak előadásokat. * * * 72
