Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században

Iáinak a feslettségben”.120 A Pester Lloyd által már a korábbi években a Kaposvár homlokára sütött s ismeretlen forrásból eredő szégyenbélyeg, mely szerint az a monarchia városai között a harmadik helyen állt az erkölcstelenség tekintetében, már a törvényhatósági tagokat is interpellációra késztette. Olybá tűnik, hogy a kérdés körüli állapotról szóló jelentések mit sem változtak a szabadságharc leverése után eltelt félszázad alatt: az önkényuralom első esztendeiben készült rendőrségi vélemények óta.121

De jellemző kép tárul elénk a város társadalmáról a keresztnevek használatában is. A római katolikus egyház anyakönyvei szerint — az 1731—1940 közötti csaknem két évszázad időszakában a férfi nevek közül a József (5547), a János (4205) és az István (2689) vezettek, a női nevek közül pedig az Anna (4201), a Mária (3770) és az Erzsébet (2851). A vizsgált két században csupán egyszer-egyszer fordult elő a férfi nevek közül az Adorján, az Ernánuel, a Fábián, a Herbert, a Hermann, a Huba, a Jeromos, a Kelemen, a Kilián és a Tasziló. A Tibor, a Tamás, az Ottó, az Ödön, a Rezső és a Róbert nevet pedig csák a XX. század fordulójától használták a város falai között. A női nevek közül pedig ugyancsak egyszer-egyszer fordultak elő az adott időszakban a Celesztine, a Délinké, a Diána, a Dominika, az Erika, az Enikő, az Eszmeralda, az Eulália, a Leokádia, a Lilla, a Tekla és a Zita. A női neveknél pedig ugyancsak a századfordulón lett egyre divatosabb név az Edit, a Gabriella, a Györgyi, a Piroska, a Lenke, az Olga és a Stefánia.

A felsorolt keresztnevek olvastán utalhatunk arra, hogy a város kispolgári elemei főképp a hagyományőrző utóneveknek voltak a kezdetben a birtokosai, később azonban a városba frissen érkező és a századforduló körül ott megtelepedő polgári családok szokásait szem előtt tartva, a kereszt- és utónevekben való utánzás is szerepet játszott az életükben, de szerepet játszott benne a kispolgári vagy polgárjelölt divatmajmolás és a modernkedő civilizációs társadalmi mimikri s kulturális igénytelenség is.

A későbbi évtizedekben is újra a gimnázium tanárai álltak a népművelés élére. 1901-ben alapították meg a Kaposvári Szabad Lyceum Egyesületet. Az alapszabály céljául azt tüntette fel, hogy az egyesület — az értelmiség körében — tudományos és művészeti ismeretterjesztést végez. Az egyes tudományágak sorában az irodalom és a nyelvészet, a történelem és a földrajz, az etnográfia, a természettudomány, a filozófia, a jog és az államtudomány, az orvostudomány, a közgazdaság, a műszaki tudományok és a művészettan foglaltak helyet. Az egyesület titkára Endrei Ákos főgimnáziumi tanár volt, elnöke pedig Tallián Gyula alispán.

A társadalom összefogásában is rendkívül jelentős szerepet játszó líceumnak — a Sgmogy 1906. évi 26. száma szerint — nagy szerepe volt „a szétzüllött társadalom összeolvasztásában” is. Különösképp jelentős volt a líceum szerdai előadássorozata, amelyet 11 esztendőn keresztül —• 1901- től 1912-ig — rendszeresen megtartottak.122 Rendkívül modern eszközökkel, vetített képekkel illusztrálták a művészettörténeti előadásokat s kísérletekkel a természettudományiakat. Az előadások sorában már a modern filozófia, a pedagógia és a szociológia témái is helyet kaptak, közöttük is Vajthó Jenőnek két előadása a jövő iskolájáról, illetve a modern iskoláról. Az Egyesület még kiadói tevékenységet is folytatott, mégjélen71