Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században

Thury Zsigmond stb.) írtak s amelyek csupán csak utalásokat és részleteket nyújtanak a város művelődésére vonatkozóan. Ám ezek is, az újabbakkal egyetemben, többnyire almanachszerű adatokat vettek hasábjaikra, lexikális és statisztikai adatok felsorolására vállalkoztak, krónikás leírásokkal kísérleteztek, nélkülözve a kultúra tartalmi jegyeinek a vizsgálatát és elemzését, bár egyik-másik kiadvány, még ma is haszonnal forgatható (Bergel, Fekete, Bereczk írásai).

De ugyanígy hiányzik színháztörténetünk (csak Rassy Tibor kéziratáról van tudomásunk), sajtótörténetünk, benne az irodalmi és a művészeti törekvések elemző értékelésével, könyvkiadás-történetünk, s iskolatörténeteinknek is a jórésze, bár néhány intézményünk a felszabadulás után is jelentetett már meg évkönyvet (Táncsics Mihály Gimnázium, Noszlopy Gáspár Közgazdasági Technikum, MÁV Nevelőotthon, Silketnéma Intézet, Tanítóképző Intézet stb.). A városra vonatkozóan ugyan készült egy sajtó- bibliográfia a könyvtár kiadásában, s egy eléggé vegyesnek mondható bibliográfia. Már pedig e részletkérdésék analitikus feltárása nélkül aligha vállalkozhatik bárki is, a város komplex művelődéstörténeti szintézisének a megrajzolására.

De nemcsak ez nehezítette meg a munkánkat, hanem az a körülmény is, hogy az efajta szintétikus igényű vállalkozásnak éppen a leglényegesebb előmunkálatai is hiányoztak mindeddig, hisz a város gazdasági és társadalmi fejlődésének a története is csak éppen most, éppen ennek a kötetnek a kapcsán kerül megírásra, amelynek a részére ez a művelődéstörténeti tanulmány is készült. Nyilvánvaló, hogy a szorosabban vett művelődésügy bármilyen komplex vizsgálata önmagában még nem elégséges annak a társadalmi és rajta keresztül, végülis alapvetően — bár csupán közvetve — érvényesülő gazdasági folyamatnak az ismerete nélkül, amely a kulturális területek fejlődésének a lehetőségeit, elsősorban az igények kialakulásával és kielégítésük lehetővé tételével megszabta.

De aligha nélkülözhetjük az egyes periódusokban a társadalmi erők megnyilvánulásait sem a különféle egyesületekben, megvizsgálva azok tevékenységeinek a haladó tendenciáit, a polgári radikalizmus eszmei és gyakorlati érvényesülését, a munkásmozgalom keretei között kibontakozó kulturális eredményeket, de az egyházak, valamint a jobboldali szervezetek és egyesületek kulturális tevékenységét sem hagyva figyelmen kívül.

Mindazonáltal még a gazdasági és a társadalmi fejlődés tisztázása sem elegendő e munka elvégzéséhez, hisz a kutatások alkalmával még el kell végeznünk az alépítményektől és művelődési szféra felé vezető utak és közvetítő elemek bemutatását is. Aligha hiszem, hogy ebben a problémakörben mind a hazai, mind pedig a nemzetközi történeti kutatásokban már sok és gyakorlatilag is hasznosítható kezdeményezés történt vagy történhetett napjainkig.

A három századot érintő művelődéstörténet áthidalásánál ezen objektív nehézségek végül is arra kényszerítettek, hogy a meglévő jelentős hézagokat részint feltevésekkel, részint rövid s általános utalásokkal kíséreljem meg áthidalni, mindazonáltal úgy, hogy mindenütt kicövekeljem a feltárandó és a megoldandó kérdések nyomvonalait, a tények egyszerű regisztrálásából már részint kibontakozó problémáknak s kérdőjeleknek

6