Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században
téről tartottak előadásokat. Később ennek az iskolának is Munkás Gimnázium lett a neve, amelynek a tevékenységébe már a szakszervezeteket is bevonták, tanmenetében a természet- és a társadalomtudományok mellett már olyan politikai ismeretterjesztő előadások is szerepeltek, amelyek már kifejezetten pártpolitikai célokat szolgálták. * * * A hatalmas növekedésnek induló egyesületi mozgalom első időszakában (1861—1887) főképp az ipartársulatok, a segélyegyletek, a munkás- egyletek keretei épültek ki elsőrendben, a második szakaszban pedig (1888—1918) jobbára az olvasókörök, az iparos önképzőkörök, a kulturális egyesületek, a kaszinók, a társaskörök, a dalárdák, a szépítő és műkedvelő egyletek, valamint a különféle irodalmi, művészeti és tudományos egyesületek. Az egyesületek számát tekintve nemcsak a megyében, de a Dunántúlon is — mindkét periódusban — Kaposváré volt a vezető szerep. 1861—1924 között 147 egyesület alakult és működött a város falai között. Közülük kizárólagosan csak közművelődési tevékenységet folytattak az alapítás időrendjében: 1. a Kaposvári Dalárda (1866), 2. a Kaposvári Népnevelési Egylet (1868), 3. a Kaposvári Torna Egylet (1869), 4. a Polgári Olvasókör (1872), 5. a Műkedvelő Társulat (1877), 6. a Somogy megyei Régészeti és Történelmi Társulat (1879), 7. az Iparosifjúság Önképzőköre (1879), 8. a Sétatéri Szépítési Egylet (1889), 9. a Törekvés Dalkör (1900), 10. a Szabad Lyceum Egyesület (1901), 11. a Berzsenyi Szabadkőmíves Páholy (1902), 12. a Zenekedvelők Egyesülete (1903), 13. a Vasúti Dalkör (1903), 14. a Polgári Iskolai Egyesület (1903), 15. a Berzsenyi Dániel Irodalmi Társaság (1904), 16. a Tuberkulózis ellen Védekező Egyesület (1908), 17. a Postás Énekkar (1908), 18. a Somogy megyei Múzeum Egyesület (1909), 19. a Kaposvári Munkásdalárda (1910), 20. a Szépítő Egyesület 21. a Leányközépiskolai Egyesület (1917), 22. a Magyar Országos Eszperantó Egyesület csoportja (1922), 23. a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete kaposvári csoportja (1924) és végül 24. a Reálgimnáziumi Diákszövetség (1924), 25. az Iparos Dalárda (1924), 26. a Városi Dalárda (1925). De jelentős kulturális tevékenység folyt az alábbi egyesületi keretek között is a városban: 1. a Somogy megyei Demokrata Körben (1868),100 2. az Általános Munkás Egyletben (1870), 3. a Katholikus Egyletben (1874), 4. az Egyesült Ipartársulatiban (1874), 5. a Somogy megyei Orvos és Gyógyszerész Egyletben (1876), 6. a Kereskedelmi Kaszinóban (1876), 7. a Népkörben (1877), 8. a Nemzeti Kaszinóban (1878), 9. a Kereskedő Ifjak Társulatában (1881—1887), 10. az Izraelita Nőegyletben (1890), 11. a 702 tagú Jótékony Nőegyletben (1891), 12. az Ipartestületben (1894), 13. a Hivatalnokok Társaskörében (1896), 14. a Kereskedők Egyesületében (1901), 15. a Katholikus Körben (1904), 16. a 48-as Függetlenségi Körben (1905), 17. a Magyar Mérnök és Építészegylet kaposvári szakosztályában (1907), 18. a Donnervárosi Polgári Körben (1908), 19. a Demokrata Körben (1911), 20. a Széchenyi Társaskörben (1912), 21. a Munkásotthonban (1911), 22. a 56
