Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században

lönböző demokratikus és forradalmi eszmék népszerűsítésére azonban már sort lehetett keríteni. S ha e ikeretekben még nem is a szocialista munkásszervezetek tevékenykedtek, a kulturális és a szociálpolitikai célokat szolgáló szervezetek mögött azonban már ki lehetett építeni a kiegyezés- ellenes tömegmozgalmak egyesületi kereteit.

1868-ban alakult meg a város népnevelési egylete, amely alakulása után csakhamar fel is oszlott, nem vállalván — ezúttal sem — a közösséget a város plébánosa által képviselt vallásfelekezeti érdekekkel. Az új egylet Fatér János ügyvédet ültette az elnöki székbe és a város egyetlen hetilapjának a népnevelő-szerkesztőjét: Roboz Istvánt pedig az, egyesület főjegyzői székébe.

De ezekben az esztendőkben hozták létre — városunkban 1870 nyarán az első osztálykarakterű munkásegyletet is Eszékkel, Pozsonnyal, Béresei és Budapesttel csaknem egyidőben. Az egyletnek három év múltán történt betiltása — 1873. ápr. 29-én — országosan is precedensül szolgált a „szocialisztikus és a communisztikus államfelforgató eszméik korlátlan otthonaivá való” s nem kívánatos munkásegyletek feloszlatásá- hoz.'ja

A munkásegyletekkel csaknem egyidőben alakultak meg a szákegyletek, a szakszervezetek is a hetvenes években. Legfőbb tennivalóikat az ön- segélyezés és az önképzés képezték. Az Általános Munkáspárt politikája — a kezdetben — azonban elhanyagolta e szervezetek fejlesztését, alábecsülve a szakszervezeti mozgalom mindenkori kettős szerepét és feladatát.

Amikor a megyében a közlekedéspolitika megyeszékhelycentrikus volta, a főközlekedési utak és vasutak, valamint a Vicinális szárnyvonalak kiépítése következtében nagy jelentőségű előnyére tett szert a századfordulóra Kaposvár, attól kezdve a munkásmozgalomban a vezető szerepet is átvette Szigetvártól, Barcstól s bizonyos tékintetben Pécstől is.

Már a századforduló előtt is megtalálta az utat a város munkásaihoz a szervezkedő Szociáldemokrata Párt, amelynek a legélénkebb kapcsolata a MÁV Javítóműhellyel épült ki a városban. E Javítóműhely munkássága ünnepelte elsőként — már 1890-ben — az első május ljét a városban, amely évről évre a munkáskultúra seregszemléjévé vált.

A század első éveiben megalakult városi pártszervezet (1903) s az ösz- szes kaposvári szakszervezetek (9) a világháború előtti évtizedben rendkívül sokat foglalkoztak a pártsajtó és a pártirodalom kérdéseivel. A párt és a szakszervezeti munkákról szóló beszámolókban évente jelentős számú felolvasással találkoztunk. De jelentős volt az a tevékenység is, amelyet az ifjú- és a nőmunkások között végeztek, segítve az antialkoholista mozgalom növekedését is elősegítő népművelési tevékenységet. A város munkásai közül —■ 1910-ben — 250-en fizettek elő a Népszavára.

A negyedik megyei pártértekezlet határozta el: 1908-ban a Kaposvári Munkásotthon alapítását, amelynek a falai között játszódtak le a megye- székhely munkásságának jelentős politikai és társadalmi megmozdulásai és a kulturális tevékenység sokszínű rendezvényei is. Eme kulturális teendők között vált fogalommá a munkás színjátszás és a dalárda mozgalom, de itt működött az 1910-ben életre hívott Szabad Iskola is, amelyben a munkások részére a természet- és a társadalomtudományok terüle55