Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
I. Kaposvár művelődéstörténetéből - 1. Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII-XX. században
tésében a felszabadulásig: Csukly Gyula, Lengyák György és Bárdos Kálmán igazgatók tevékenykedtek. Az öktatásban pedig — ez idő alatt — 87 tanító, tanár és szakoktató működött közre.97 1 906-ban pincérszakiskola is megnyitotta a kapuit a városban Endrei Ákos gimnáziumi tanár szervezésében és igazgatása alatt. Az elmondottakon kívül említenünk kell még a szabadkőművesek által is támogatott azon törekvéseket, amelyekkel a századforduló utáni első évtizedben egy ipari szakiskola felállítását is tervezték és főként azokat iá kimagasló terveket, amelyek a Tanácsköztársaság idején Latinca Sándor nevéhez fűződtek az ifjúmunkás-képzés területén a volt Szántó laktanyában felállítandó „ifjúmunkás-telep” kapcsán. 5. A közművelődés helyzete a rendezett tanácsú városban (1866—1944) Időközben a mezőváros úgy alakult át rendezett tanácsú várossá a hetvenes években az 1871. évi 18. te. alapján, hogy lakossága már „elégséges szellemi és anyagi erővel rendelkezett” ahhoz, hogy új és magasabb szintű szervezeti formában — mint a megye székhelyvárosának — nagyobb fejlődési lehetőség biztosíttassák a számára. Csaknem azonos időpontban köszönt a mezővárosra 1872. febr. 25-e is, a városteremtő vasút történetének a legjelentősebb dátuma, amelyen — este 8 órakor robogott be a városba, Kaposmérő felől, Richárd, az első vasúti mozdony, noha a sínek többször is elpattantak a súlya alatt. Jóllehet az esti órákban történt a jelentős esemény, mégis a korabeli sajtóból arról értesülhettünk, hogy „a késői idő dacára roppant számú nép várta Richárd érkezését s azt zajosan éljenezte. A mozdony el volt halmozva koszorúkkal, lobogókkal és a székváros teljes örömben volt a gyors közlekedés első fecskéjének a látásán.” A tudósító mindehhez még azt is hozzáfűzte, hogy „az öröm csak úgy lesz áldott, ha a székváros anyagi gyarapodását is magával hozta a kőszénfüst és a gőzerő.”98 A város első vasútvonalát: a Bátaszék—Dombóvár—Kaposvár—Zákány közötti vasútvonal kiépítését engedélyező 1870. évi XXIII. te. így kapcsolta be végül is a várost a nemzetközi forgalomba. Valóban szerencsés jósnak bizonyult a korabeli tudósító: a „gőzerő”: a vasút elindítójává vált a „város anyagi gyarapodásának”, az „első fecske” valóban meghozta a rendezett tanácsú várossá kibomló hajdani kis mezőváros tavaszát. Amikor az 1860-as esztendőktől kezdődően az új népnevelési eszmék társadalmat mozgósító hullámverései egymás után hívták életre a városunkban is a különféle egyesületeket, olvasó köröket, munkás- és segély- egyleteket, attól az időszaktól kezdve az embereket „az odúkból kicsalogató egyletek” (Széchenyi szavai) nemcsak a politikai, a társadalmi, a gazdasági, hanem a kulturális életnek is a legfőbb otthonai és melegágyai voltak. A Somogy 1873. febr. 11-i száma is megállapíthatta, hogy Kaposvárott valósággal hemzsegnek az egyesületek, egymást érik az újonnan alakult egyletek, társaságok, körök, hitel- és segélyegyletek. Ezekben az egyesületekben azonban a szocialista eszmék elterjesztésére aligha, a kü54
