Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

III. Dunántúl művelődéstörténetéből - 1. Középiskola és középfokú oktatása Dunántúlon a XVIII-XIX. században - különös tekintettel Somogyra

A tantárgyak heti óraszámai a pécsi gimnáziumban 1851 /52-ben

Tantárgyák neve:

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII. össz.

Hittan

2

2

2

2

2

2

2

2

16

Magyar

2

2

2

2

2

2

2

2

16

Latin

8

7

5

5

5

5

5

5

45

Görög

—

—

4

4

4

4

3

3

22

Német

3

3

3

3

3

3

3

3

24

Mennyiségtan

3

3

3

3

3

3

4

—

22

Természetra j z

2

2

3

—

2

—

—

—

9

Természettan

—

—

—

3

—

3

3

5

14

Bölcsészet

—

—

—

—

—

—

—

2

2

Történelem

3

3

3

3

3

3

3

3

24

Összesen:

23

22

25

25

24

25

25

25

194

A korszak vízválasztó volt mindkét iskola történetében Somogybán. Ekkor (1850) került az iskola élére az első olylan gimnáziumi választmány, amelyben már a város képviselője is helyet foglalt Kaposvárott. A nyilvánosságért harcolva a mezőváros bírája: 1851. február 26-án 300 pengőforinttal járult hozzá az iskola alaptőkéjéhez — mint indokolta — „Kaposvár mezőváros lakosainak az iskolák kebelébeni megmaradása s fenntartása eránti érzetből”. A 19 tagból álló testület 1851-től már szűkebb körűvé: 12 tagúvá alakult. Ezektől az esztendőktől kezdve a hajdani magánnevelőkből, jogászokból, lelkészekből és orvosokból összetoborzotit tanári kar lassan a szakma jeles pedagógusaival cserélődött ki. Míg 1852-ben az algimnázium hat tanárából csak kettő volt a tényleges tanár, egy lelkész és három pedig magánnevelő. Közöttük nem ritkán olyanok is az iskola katedráira jutották, akik kiemelkedő eredménnyel tanították szaktárgyaikat. A kor egyik orvos megfigyelője, ha némi túlzással is, szülőként büszkén állapíthatta meg az iskoláról: „Itt legalább mégis a latin s a nemzeti nyelv sokkal jobban taníttatott, mint a magyar fővárosiban.” Valóiban említhetjük a tanárok sorában Döbrössy Károlyt, a klasszika filológia kiváló tanárát, akinek keze alatt talán a legjobb és a legeredményesebb latin oktatás folyt az egész Dunántúlon.

Hogy a kaposvári és a csurgói gimnáziumok visszanyerhették nyilvánossági jogukat, ebben igen nagy érdemeket szerzett Kaposvárott a Vály János hajdani örökébe lépő Somssich Pál, Csurgón pedig Sarkady Károly egyházmegyei inspektor. Somssich az 50-es évek elején került a gimnáziumi választmány élére Kaposvárott.

Az abszolutizmus elleni tiltakozásként — köztudottan — demonstratív ünnepségeket szerveztek sok helyütt az országban nemzeti kultúránk védelmiére és ápolására. A megyében Niklán a Berzsenyi emlékmű felállítása vált ilyen jelentős politikai fegyverténnyé az abszolutizmus elleni harcban a magyar irodalom és nyelv védelmében, Kaposvárott, a megyeszékhelyen pedig a nevelés és oktatásügyét karolva fel, tevékenykedtek a megye és a város legjobbjai a gimnázium jövendőjének a megalapozásán.

314