Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
III. Dunántúl művelődéstörténetéből - 1. Középiskola és középfokú oktatása Dunántúlon a XVIII-XIX. században - különös tekintettel Somogyra
náziumok, de az akadémiáik száma is. A legtöbbjükben korszerűtlen és hiányos volt az oktatás — amint azt a 13. § ki is mondta —, miáltal „azok nem a valódi képzettség, hanem országos izgatásokbani ügyesség terjesztésére valának képesek”. Ezért a gimnáziumok egyrészét megszüntették, másrészét pedig 4 osztályos algimnáziumokká minősítették vissza, a nyilvánosság egyidejű megvonásával. így minősítette 1851-ben a csurgói, a gyönlki, a kaposvári, a keszthelyi és a mohácsi gimnáziumokat — 45 más magyarországi gimnáziummal egyetemben — algimnáziummá az Entwurf, közülük nem egynek még a nyilvánossági jogát is elvette az állami főigazgatóság 1851. szeptember 16-i keltezéssel. Némely gimnáziumot pedig 8 osztályú teljes gimnáziummá szerveztek át 12 szaktanárral. Az Entwurf megjelenése után 1850. január 25-én Sterne Ferdinand kanonok — akkor még a Tolna polgári kerület tanodáinak felügyelője — a protestáns egyházak iskolái állapotáról kért jelentésieket. Sárközy Alberttól, a Bielsősomogyi Református Egyházmegye gondnokától a református tanodák felügyelőinek a névsorát és lakcímét kérte, Bárány Páltól, az evangélikus egyház gondnokától pedig a luteránusokét.43 A jelentésekre vonatkozó felszólításokat bizalmatlanul fogadták a protestáns egyházak vezetői, hisz az önkényuralom első esztendejében már a Tolna-kerületi főispán február 5-á rendelete is megjelent, amely szerint a „reformata és az evangélica vallásit követők — bármi néven nevezendő egyházi gyülekezeteik tartásától elíiltattiak”, megtiltván számukra valamennyi egyház- testületi szerv működését.44 A kerületi főispán később azt is közölte a megyével, hogy a főhiadiparancsnok rendelete értelmében a piarista rend nem vehet fel a soraiba noviciusokat és meg kell szüntetnie gimnáziumait. A rendelet Somogyra ugyan nem vonatkozott, a nagykanizsai gimnázium e rendelkezés alapján azonban rövid időre bezárhatta a kapuit.43 Amikor a soproni kerület császári és királyi tanhatóságának a megszervezése megtörtént, Hauer István br., miniszteri biztos Sterne Ferdi- nánd apátot javasolta a kerület katolikus iskollafelügyelőjének, megjegyezte róla, hogy olyan szákmáját szerető vezető, aki „ein Mann von deutscher Bildung und Civilisation”. A Geringer által is pártfogolt egyházi férfit — végül is — Thum miniszter 1850. április 25-én nevezte ki a soproni katonai kerület katolikus Lskolafelügyelői székébe. A frissen kinevezett iskolai tanácsnok „már 1850. július 3-án szemlét tartott a kaposvári gimnáziumban, majd a látottak után — elnökölve az iskolai tanácsülésen — bejelentette, hogy „minden magyarországbeli tanodáknak, ha a nyilvánosság jogát tovább is fönntartani kívánják, az új tanrendszer értelmében szükségképp át kell ala- kulniok”. A jelenlevőknek azt is tudomására hozta, hogy a magánalapítvány ú iskolákat a kormányzat nem akarja működésükben korlátozni, azok felett egyedül a „szellemi külfölügyelését” akarja a maga számába biztosítani. A tankerületi felügyelő kérdéseket intézett a tanácsüléshez, amelyekre sebtében kellett válaszolni. Tisztázni kellett mindenekelőtt: miképp keletkezett a kaposvári gimnázium, mikor és kik voltak az alapítói, rendelkezik-e alapító oklevéllel és mekkora az iskola fenntartásához szükséges alapítók anyagi ereje? A kérdések kapcsán leszögezték, hogy az iskola 307
