Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
III. Dunántúl művelődéstörténetéből - 1. Középiskola és középfokú oktatása Dunántúlon a XVIII-XIX. században - különös tekintettel Somogyra
tül való tanítását. Ennek ellenére 1855-től még a mennyiségtant és a természetrajzot is németül kellett tanítani a felsőbb osztály óikban. Noha a német nyelvű oktatással szentben — a fenntartók és a tanárok részéről — valamiféle csendes, de annál következetesebb ellenállás mutatkozott az iskolák nagy részében, mégsem lehetett a német nyelv érettségi tárggyá tevését — egyoldalúan — negatívan értékelni még akkor sem, ha mögötte a politikai tendencia egyértelmű is volt. A magyar nyelvet csak az 1861. október 5-i királyi rendelet állította vissza jogaiba és ettől kezdve a pécsi főgimnázium is a közé a 13 főgimnázium közé sorolódott, amelyben a tanítási nyelv a magyar nyelv lett. Magyaróváron is csak 1860-ban került le a német nyelven való tanítás kérdése a napirendről. Az új szabályzat szerint az egyetemi tanulmányokra előkészítő és a magasabb általános műveltség szaktanárok általi oktatásánák az eredményéről az érettségi vizsgákon kellett meggyőződni. Az érettségi vizsgálatok tartása még a százados múltra visszatekintő pécsi főgimnáziumban is nagy gondot jelentett. A szabályzat kötelezővé tette valamennyi nyilvános gimnázium számára, hogy az iskolatanács irányításával írásbeli és szóbeli részekre tagolódó érettségi vizsgálatokat tartsanak azok számára, akik az egyetemeken óhajtják folytatni a tanulmányaikat. Az első érettségi vizsgálatok a soproni kerületben — Sterne Ferdi- nánd elnöklete alatt — Soproniban tartottak 1851-ben (Győrben és Szombathelyen csiak az 1855/56-ois tanévben tartották az első érettségi „szigorlatokat”!). A következő év szeptemberében már Pécsett is kitűzték a 8. osztály 30 nyilvános tanulója számára az érettségit, amelyből mindössze csak 13 tanuló érettségizett le, a kezdeti vizsgálatok szigorú mércéjének k övetkezmény eként. A zárthelyen tartott írásbeli vizsgálaton 5 órát kellett az anyanyelvi értekezésre fordítani, kettőt a latinból való fordításra, míg a latinra történő fordításra 3 órát. A szóbeli vizsgálatok tárgyai pedig az írásbelieken kívül a hittan, a görög, a földrajz, a történelem, a természettan és a mennyiségtan voltak. * * * Az állam csak abban az esetben ismerte el az iskolák nyilvános jogát, ha azok az állami gimnáziumok számára előírt szabályzatok követelményeinek megfeléltek. Miután azonban a benne előírt kötelező normák — az adott körülmények közepette — számos nagy- és kisebb nevű iskolák nyilvánossági jogának az elvételével fenyegettek, ezért hazai tanügyi közvéleményünk igen jelentős ellenállást és passzivitást fejtett ki ellene. A felekezetiek iskolafenntartási jogát továbbra is elismerte az új szabályzat, mindazonáltal az oktatást — e téren is — az állam irányítása és ellenőrzése alá rendelte. A középtanodáikiban az oktatás nyelvét a vidékben népesség szükségletével tartotta harmonizálandónak, ha szükségesnek mutatkozott: két nyelven is engedélyezte a bennük való oktatást. A Thun-refiormok különösen a középiskolák és a főiskolák tekintetében írtak elő alapvető változást. A miniszter rendelete elé készült Gerán- ger-féle felmérés szerint Magyarországon aránytalanul niagy volt a gim306
