Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

III. Dunántúl művelődéstörténetéből - 1. Középiskola és középfokú oktatása Dunántúlon a XVIII-XIX. században - különös tekintettel Somogyra

dolgoztatott gimnáziumi tanárok legfőbb örömére a „Csurgón uralgó fogalomzavarnak”, amely sem a „népképzés theoriáját”, sem pedig a tanítóképzés érdekeit amúgysem szolgálta.

Végül is Sarkady Károly inspektornak kellett a csurgói állapotokat a holtpontjáról elmozdítani az Alsókon 1851. szeptember 19-én keltezett, az egyházmegye espereséhez küldött jelentésével/*0 A vizsgára vitt csurgói diákokat Sopronban nem engedték leérettségizni, mivel Sterne Ferdi- nánd szerint a még nem reognainizált gimnáziumokból jövő tanulókat (azaz az Entwurf-ot végre nem hajtó gimnáziumok tanulóit) — elvből — nem voltak hajlandók érettségi vizsgára bocsátani.

Sarkady ekkor szerezte meg Csurgó részére az Entwurf egyetlen példányát. Hazajőve azt áttanulmányozta, s felhívta az iskolafenntartó hatóság figyelmét arra, hogy amennyiben annak nem tesz az iskola eleget, könnyen be is csukhatják azt az állami hatóságok. Steméék azt ajánlották Csurgónak, hogy — újabb három oktatóval — algimnáziumként tartsa meg intézményét és hajítsa végre benne következetesen az új szervezeti szabályzatokban előírtakat. Végül is 1857/58-ban az iskola már áttért a négyosztályos algimnáziumi tagozatú rendszerre, ötödik és hatodik osztályát azonban csak az 1861-es és az azt követő esztendőkben nyitotta meg.

*

* *

Az Entwurf rendelkezései szerint a német tanítási nyelvet már az első osztályban — 1851-től — kellett bevezetni azokban az iskolákban, amelyekben az ifjúság többsége — bizonyos szinten — ismerte azt. A magyar nyelvű intézetekben a 2. osztálytól kellett tanítani, heti 3 órában a németet. Lényegében ugyanez történt Magyaróvárott is, ahova már 1850. március 15-én megérkezett a soproni katonai kerületből az a rendelet, amely a német nyelvű oktatást írta elő és megszüntette a magyar nyelv kötelező tantárgyként való oktatását/*1

A magyar nyelv használatát még a tanári jegyzőkönyvek vezetésénél is megtiltották egy 1850. november 30-án kelt miniszteri rendelkezés alapján, rábízva a latin és a német nyelv közötti választás lehetőségét a tanári karra, amely az iskolái adminisztráció nyelvezetéül —• több helyütt — inkább a latint választotta. Volt olyan Iskola azonban — mint Magyaróvárott —, amelyben az iskolai adminisztráció nyelvéül a németet írták elő, s nem volt választási lehetőség.

Amikor az uralkodó 1854. december 9-én kelt „legfelsőbb kéziratával” jóváhagyta a 8 éves gimnázium szervezetét, Thun nyomban kibocsátotta az oktatási nyelvvel kapcsolatos rend el etet december 16-án. 1855. január 1-ével kelt rendeletével pedig a német nyelvet „minden gimnáziumban és minden osztályra nézve feltétlen köteles (kötelező) tantárgynak — egyben érettségi tárgynak nyilvánította és előírta a tanároknak, hogy tantárgyaik egyikére vonatkozóan a német nyelv és irodalom elegendő ismereteivel rendelkezzenek.”42

A tanári kiar sokhelyütt — így Pécsett is — szóvá tette a német tankönyvek eredménytelen használatát, különösképp a latin nyelvinek nóme305