Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 9. A szocialista somogyi levéltárügy évtizedeiből (1950-1982)

páriáikat fektetett le a 29/1950. számú törvényerejű rendelet —- megjelent 1950. június 30-án — az akkor még Somogy megyei Közlevéltár 1950. évi első államosított évének tevékenységéről szóló zárójelentést ekként som- miázta a levéltár vezetője: „Az elmúlt esztendőben levéltárunk történetében új koszaik kezdődött. Megtörtént az elhanyagolt megyei és városi levéltárak államosítása, amely a vidéki levéltárakat a teljesen elszigetelt és a város mindenkori urainak kiszolgáltatott állapotából felszabadította.” Ennek az új korszaknak a küszöbét a levéltár 2220 iratfolyóméter anyaggal, 2100 polcfolyóméter állványzattal és két dolgozóval (1 főlevéltárnok- kal és 1 hivatalsegéddel) lépte át.

A törvényhatósági levéltárák számára e korszak nyitása képezte a fordulat esztendejét. Ez az alapvető változás a későbbi évek folyamán nemcsák a levéltári dolgozók létszámát növelte, nemcsak a levéltári fondók összetételében hozott igen jelentős változásokat, nemcsak az iratok történelmi jelentőségű begyűjtésével duplázta meg a levéltári anyagok mennyiségét, s növelte egyúttal a raktárhelyiségek és az állványzatok polcfolyómétereinek a számát, nemcsak a gyűjtőterület irattárainak és iratainak a védelme területén nyerték meg a döntő csatát a levéltári dolgozók, hanem jelentette egyben a levéltárba begyűjtött és beszállított, valamint a már ottlévő fondok és állagok, sorozatok és gyűjtemények rendezését, az évről évre növekvő számú kutatókat segítő sokrétű és sokszínű modern segédlettel való ellátását, az ügyfelek ezreinek a kiszolgálását, az államigazgatás főként anyakönyvi és irattári területen való segítését, az adatszolgáltatások sokrétű munkáját, a levéltárban lévő értékes középkori és kora-újkori oklevelek konzerválását, restaurálását és filmen való megörökítését, a magyar munkásmozgalom dokumentumainak a feltárását és azoknak a kiállításokon keresztül az oktatás és a közművelődés szolgálatába állítását, a levéltárnak helytörténeti bázisintézménnyé való fejlesztését, a helytörténeti és a honismereti kutatás fellendülését, a művelődéspolitikai irányelvek szolgálatában álló népszerű és hasznos dokumentumkiadványok megírását és megjelentetését, a népgazdaság •— tervdokumentáció, agrártörténeti és ipartörténeti adatok rendelkezésre bocsátásával — konkrét megsegítését, a tudománypolitikai irányelvék szolgálatában álló s országosan is figyelemreméltatott kiadványt munkák folyamatos végzését, intézményünk technikai felszerelésének a növelését, mikrofilmtárunk megalapozását sfb.

E negyedszázad szocialista levéltárügyének legfontosabb megyei eredményeit mardártávlatból áttekintve, nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett, hogy 17 esztendős állami levéltári szervezeti működés után a 2045/1967. számú kormányhatározat alapján ismét a megyékhez kerültek vissza a levéltárak, előbb „VB közvetlen” intézményként, később pedig a művelődésügyi osztályok hatáskörében: általános tanácsi levéltárakként. A tanácsi irányítás alá helyezés időpontjában már 4500 iratfolyóméterre gyarapodott a levéltár fondjainák a terjedelme, a dolgozók létszáma pedig 6 főre szaporodott.

A levéltár megyei fogadtatása a párt és tanácsi szervek által kedvezőnek volt mondható, hisz a Kaposvári Állami Levéltár korábbi tudományos és közművelődési munkája révén állandóan benne élt a megye kul271