Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 7. A Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)
bői. E gyűjteményt külön szekrényben kezelték s külön is katalogizálták. Könyvtárának nagyobbik felét pedig besorolták a bank könyvtári állományába, amely kb. 10 000 kötetet számlált. A könyvtár nyilvánossá tételét s a rendszeres könyvtári olvasómozgalom és kölcsönzés előfeltételeit — lényegében a felszabadulás után: 1946-ban teremtette meg a bank igazgatósága. Amikor az iparengedélyhez kötött könyvtári kölcsönzést a bank alapszabályai nem tették lehetővé, megváltoztatták azokat.51 1947. március 24-én pedig 50 tagú könyvtári választmányt is állítottak a könyvtár élére és ünnepélyes keretek között megnyitották a könyvtár kapuit az olvasóközönség sorai előtt.52 A választmány jelentős irodalmi és tudományos előadásokat is tartott az olvasóterem falai között. (Áprily Lajos, Passuth László, Takáts Gyula, dr. Szász Béla, Duráczky József előadásai a mai napig is emlékezetesek.) A nyilvános olvasóterem délelőtt 9—11-ig, délután pedig 17.30—19.30 között tartott szolgálatot a banktisztviselők felváltott inspekciózásával. A könyvtár decimálása Pap Antal gimnáziumi tanár munkája. E rövid — tárgyunktól látszólag eltérő — adatokat nemcsák művelődéstörténeti vonatkozásai miatt soroltuk ide, hanem azért foglaltuk egybe lexikális tömörséggel a megyeszékhelyi egyesületek és intézmények könyvtárainak legfőbb adatait, hogy élesen láthassuk: milyen sok és nagy lett volna a tennivaló, amidőn egy központi közművelődési könyvtár megalapozására gondoltak a megye vezetői? A megye és a város kulturális és politikai vezetői képtelenek voltak reagálni — vétkes tehetetlenséggel — a 19-as idők nagy kezdeményezésére. Sem a megye, sem a kormány nem tudta — minden korábbi ígérete ellenére — megteremteni a központi nyilvános könyvtár alapjait. * * * A könyvtár anyaga — az átköltözés után — változatlanul két helyiségben — két épületben — volt elhelyezve. Nagyobbik fele a levéltári épület második emeletének egyik helyiségében, kisebbik része pedig a megyeháza földszinti baloldali kistermében, az olvasóteremben, amelyet 1937- ben stílusos könyvszekrényekkel bútoroztak be. Két évvel korábban pedig Lovrits Kálmán kaposvári festőművésszel megterveztették a vármegye címerét tartalmazó ex libriseket, amelyet 20 000 darabban — szépia színben — színes fotolith kivitelben készíttetett a megye a fővárosi Klösz-féle grafikai műintézetben „Ex libris Bibliothecae Cemitatus Simighiensis” felirattal. A vármegyei kisgyűlés 1937-ben 837—1. számú határozatával energikusan sürgette a könytári szabályrendelet elkészítését. Az új szabályrendelet elkészítésére az alispán meghívta az árvaszéki elnökön, a tiszti főügyészen, a főlevéltárnokon és a számvevőségi főnökön kívül dr. Császik István, dr. Bíró Lajos, dr. Biczó Ferenc, Kengyel Miklós és dr. Berger Samu törvényhatósági bizottsági tagokat is.53 Az új szabályrendelet.54 csakhamar elkészült és azt az 1938. február 7-i évnegyedes közgyűlés elfogadta. A belügyminiszter pedig április 19-én hagyta jóvá.55 A szabályrendelet bevezetőjében — dióhéjban — áttekintette a könyvtár történetét, majd első paragrafusában a könyvtár nyilvánosságával („A 250
