Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 7. A Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)
4, 1850-ben 18, 1851-ben — az utolsó kölcsönzési évben — ismét 8 volt a kölcsönzések száma. 1870-ig semmiféle ladat nem szerepéi a naplóban, 70-ben is csupán 1 olvasó kölcsönözte ki Kant műveit.22 A könyvtár további sorsáról is keveset tudunk az abszolutizmus idejéből. 1849 után megszűnt a megyei autonómia. Az önkormányzat megszűnése után még régi pecsétjének a használatát is megtiltották. Mint megannyi közművelődési intézményt, erős hallgatásra kárhoztatták az akkori gazdasági és művelődéspolitikai viszonyok. Sorsával nemigen törődték, az új megyei szervezési gondok teljesen háttéribe szorították létezését. Anyagának átcenzúrázása után a könyvek csendesen porosodtak — jobb időket várva — a megyeház egyik szobájában. Auster Ferenc könyvtári „felvigyázó” halálával, 1850-ben, a könyvtár kulcsait „lepecsételve” a levéltárban helyezte el Kapotsfy József.23 Egymásután jelentek meg azok a tiltó rendeletek is, amelyek megakadályozták az olyan könyvek terjesztését és olvasását, amelyék ,,a nép kedélyére lázító hatással voltak”.24 Az ilyen könyvek „elkobzására” és a könyvtárakból való kivonására igen szigorú rendelkezéseket foganatosítottak.23 Az egyesületi életre, különösen a Munkások Egyesületi Társulatainak működésére állandó felügyeletet gyakorolták a kormányszervek, ilyen munkástársulatok működéséről azonban nem volt tudomásunk.26 Miután az olvasótársulatokat a kormány összeíratta27 és felülvizsgáltatta, a minisztérium rendeletet adott ki a kölcsönkönyvtárak felállításáról.23 A rendelet alapján az Olvasó Társulat alapszabályait felterjesztés végett átadták a főispánnak.29 Sőt ugyanezen évben Kapotsfy társulati felügyelő gyűlések tartására is kért engedélyt.30 1853-ban jelentős adományban részesült a könyvtár, Csorba József tisztiorvos 237 db orvosi könyvének az adományozásával.31 Bár Kapotsfyék kamatoztatták a könyvtári alap pénzeszközeit (Leller István kaposvári lakos 200 Ft kölcsönt vett fel belőle 1851. augusztus 30-án32), mégis szegénynek bizonyult a könyvtári alap kasszája, aminek következtében egyesíteni kellett a könyvtári alapot a gimnáziumi alappal 1856-ban.33 Bátsmegyei János olvasótársasági számadó évente benyújtotta az Olvasó Társulat és a kaposvári „kölcsönlkönyvtár” (Leihbibliothek) számadásait a könyvtár vezetőinek. Bátsmegyei számadásai között találtuk meg azokat a számlákat, amelyek alapján Lukinioh József könyvtári gondnoknak különféle takarítási eszközök és munkálatok fejében fizettek. A szokásos évi takarítási költségek 4 pengőforintra rúgtak. Az 1856—57-es években szükségessé vált a könyvtár szoba „stukato- roztatása és meszeltetése”. A stukatorozás és meszelés által lefecskendezett könyvek, almáriomok és márvány „flasterozás” ledörzsölését, tisztogatását és felmosatását a következő évben ugyancsak Lukinioh Józseffel végeztették el 2 Ft 15 krajcáért. Ugyanezen évben vásároltak a könyvtár részére egy szobaseprűt és egy „bartvisoht” (porseprűt) 1 Ft 5 krajcárért.34 Kapotsfyék minden jószándékú igyekezete és erőfeszítése — az olvasótársaság felújítására — eredménytelen maradt, miután 1855. végén, annak működését megszüntették. Az olvasótársulat megszűntével a könyvtár és az olvasóterem „felügyelését” továbbra is Lukinich József gondnok 237
