Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 7. A Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

— most már könyvtári „alfelügyelő” — látta el.35 A megye vezetői ekkor már úgy látták, hogy a megyeházán lévő könyvtárnak és olvasóintézetnek össze kellene olvadnia, hogy mindkettő „több erőre s állandóságra” jusson.

Lényegében ez volt a könyvtár sorsa 1866-ig, amikor június 22-én Jankovich László főispán átadta gondozásra a gimnáziumi választmánynak a megye felügyeleti és ellenőrzési jogának fenntartásával. Az új helyen Taschler Elek hitoktató volt a könyvtár kezelője, akinek a lajstroma szerint: 1871-ben már 8000 kötet volt az állománya. A könyvtár betűrendes katalógusát pedig Czompó Gábor — ugyancsak hitoktató — készítette el. Az intézmény nemsokára megnyitották a nagyközönség előtt.

Így került át a gyűjtemény a gimnáziumba, ahol a tanári könyvtárral együtt kezelték. Az átadáskor a könyvtári alap 14 790 koronára rúgott. Ebből az alapból a megye évente 300, később 4—600 koronát juttatott a könyvtár gyarapítására, köttetésére.

Csaknem fél századig kezelte a gimnázium választmánya — lényegében párhuzamosan — a könyvtár anyagát az iskola tanári könyvtárával együtt, pontosan 1913-ig, amikor az iskola államosítására került sor. Ez a f'élszázad alapjában véve hasznosnak bizonyult a könyvtár életében. Leltárai és katalógusai — buzgó tanárok lelkiismeretes munkája révén — elkészült. Végeredményben Sárközy István 1835-ben elkészített lajstroma s rendezési terve után a két egyesített könyvtár rendezését Albrecht János főgimnáziumi tanár kezdte el 1886-ban és Medgyesi Lajos tanár folytatta és fejezte be 1889-ben. Medgyesi utóda — 1913-ban bekövetkezett haláláig — Prilisauer Adolf tanár volt.

Az általuk elkészített könyvtári címtárból megállapítható, hogy a megyei könyvtár állománya az átadás idején 11 szakosztályba sorolt 3816 db kötetből állt. (1. hittudomány 277 mű, 2. bölcsészet 145, 3. szépirodalom 636, 4. lexikológia 97, 5. római remékírók 94, 6. történet és földrajz 1564, 7. jog-államtudoimány és politika 237, 8. gazdászat és kereskedelem 158, 9. természetrajz 140, 10. folyóiratok és térképek 30, 11. vegyes tartalmú 438 mű.) Az összevont könyvtárnak ez a régi állománya — nagy részében — már csak történeti értékű volt, mind szakmailag, mind pedig ízlés tekintetében egy elavult helyzetnek volt a terméke.

A két könyvtár anyaga az egyesítés után nem külön termekben, nem külön állványzatokon volt elhelyezve — írja Prilisauer Adolf,36 hanem ugyanazokban a szobákban, vegyesen, egymás mellett állottak a polcokon. A szakbeosztás alapján az akadémiai kiadványok állami (gimnáziumi) és megyei példányai egy szám alatt, egymás mellett voltak találhatók.

Az egyesített könyvtárban — amely három teremben (egyik olvasótermi célt is szolgált) s egy dolgozószobában volt elhelyezve — a könyvek 20 szakcsoportba voltaik beosztva. A Magyar Minerva negyedik évfolyamának (1904—1911) adatai szerint a gimnáziumi állomány 3761 mű, 13 616 kötet volt, a megyei könyvtáré pedig 3355 mű volt, 7058 kötetben. A könyvek között 12 magyar nyelvű és 4 idegen nyelvű, régi hazai értékes nyomtatvány is helyet foglalt.

A könyvtárnak volt cédulakatalógusa, szaklajstroma, szerzeményi naplója és évenkénti leltára. Nyomtatásban is megjelent az egyesített könyv238