Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 7. A Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)
A kölcsönzések zöme — nemcsak Berzsenyinél — folyóiratokból, hírlapokból, különféle gyűjteményes 'kiadványokból és lexikonokból állt. Elvétve kölcsönöztek mezőgazdasági tárgyú szakköny veiket, s néhány an Széchenyi István műveit. A szépirodalmi művek kölcsönzése minimális volt mondható, s többnyire Fay András Bélteky ház című regényére korlátozódott. A könyvtár magyar és idegen nyelvű, valamint külföldi periodica anyaga gazdagnak volt mondható. A lajstromok szerint járt a könyvtárnak a Magyar Minerva, Német Minerva, Tudományos Gyűjtemény, Élet és Literatura, Aurora, Klio, Rajzolat, Koszorú, Mezei Gazda, Emlény, Hon- művész, Regélő, Fillér Tár, Figyelmező, Gazdasági Tudósítások, Ország- gyűlési Szemle, Regény tár, Daguerreotyp, Nemzeti Társalkodó, Beretvál- kozó Tükör, Kereskedési Szemléletek, Echo, Toldalék a Kurírhoz, Musa- rion, Magyar Játékszín, Magyar Lexikon, Archiv für Eisenbahnen, Archiv für Statistik, Amtsblatt, Ausland, Atheneum, Allgemeine Zeitung, Ephemerides Posoniensis, Értesítő, Erdélyi Híradó, Gartenzeitung, Polytechnisches Journal, Pfennig Magazin, Pressburger Zeitung, Spiegel für Kunst, Szemlélő, Typographisches Monatsbericht, Theaterzeitung, Tag Zeitschrift, Wiener Zeitung, Zeitung für Pferde Liebhaber, Zuschauer, Der Spiegel, Jahrbücher der Litteratur, ökonomische Neugkeiten, Jahrbücher Geschichte und Sttatskunst, Land und Seereisen, Politische Annalen, Annalen der Erd-Völker és a Konversations Lexicon.18 Az abszolutizmus ideje alatt rendszeresen járt a könyvtárnak a Vasárnapi Üjság, Politikai Újdonságok, Pesti Napló, Fremdenlblatt, a Biene és a Budapesti Hírlap. 1845-ben Kapotsfy és Tallián főbíró a könyvtár pénztárának kezelését Bátsmegyei Jánosnak adta át.l!l 1847^ben pedig a megye Záborszky Alajost bízta meg a könyvvásárlásokkal.20 Ugyanezen nagygyűlés aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a könyvtár nem áll rendszeresen nyitva a nagyközönség előtt s így „nem termi meg azon gyümölcsöket, amelyéket részére az alapítóik szándéka kitűzött”.21 Azon nyomban határozat is született, hogy a könyvtárat a „publicumok” alatt, a közgyűlések idején de. 9—11-ig, „publicumokon kívül” du. 4—5-ig tartsák nyitva. A könyvtár olvasószolbája egyúttal országos jelentőségű leiratok, könyvek, sajtótermékek, nem egyszer bátor hangú politikai jellegű magánokiratok, okmányok s levelezések kiállítási terméül is szolgált. Adatunk van arra, hogy Wesselényi Miklós „hűtlenségi” perének ügyiratait „bátor vigyázás” mellett az olvasószobába rendelték „kitenni” a megye vezetői. Kossuth Lajos kéziratos Törvényhatósági Tudósításai is valahányszor idekerültek s nem egyszer aláírási és adakozási íveket is fektettek melléjük, amelyeknek a kiállításával bátor politikai meggyőződésükről tettek bizonyságot a megye vezetői. A könyvtár által megrendelt Törvény- hatósági Tudósítások előfizetési árát (esztendei 50 forint pengőt) akikor is fizette a megye Kossuth családjának, amikor Kossuthot börtönbe zárták. Berzsenyi Dániel halála után a „közmegolvasás miatt az olvasószobába kitétetni rendelték” a költő műveit is á könyvtár vezetői. A könyvtár használata, a kölcsönzések száma szemmelláthatóan csökkent a szabadságharc és az abszolutizmus éveiben. 18484>an 8, 1849-ben 236
