Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 7. A Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)
E rövid áttekintés is arról győzött meg bennünket, hogy az agrármegye székhely-mezővárosában gazdag szakirodalmi és folyóiratbeli anyagot monhatott magáénak a Megyei Könyvtár a mezőgazdasági ismeretek területén különösképp — vitathatatlanul érdem-éket szerzendő a nemesi agrárműveltség terjesztése és növelése tekintetében —, mellette — természetszerűleg — nem hanyagolván el a korabeli műveltség szintjét visszatükröző világirodalmi és történelmi, filozófiai, theológiai, természetrajzi, orvosi, politikai és jogtörténeti műveket sem, de a különféle lexikonok, szótárak, mezei és házi kalendáriumok, térképek, statisztikák, almanachok és egyéb kézikönyvek sorozatait sem. Az 1836. szeptember 12-i közgyűlés Sárközy lajstromának másodpéldányban való elkészítésére is utasítást adott a könyvtár gondviselőjének, Czindery László első- és Sárközy másodalispán vezetésével pedig megbízták Festetics Lajost, Soms-sich Miklóst, Spissich Ignáczot, Hosszú Márton és Kapotsfy Mátyás táblalbírákat, Szeg-edy főjegyzőt és Mérey főszolgabírót, hogy válasszanak ki egy alkalmas könyvtárost és teremtsék meg számára a fizetést. A könyvtáros személyének a megválasztása nem volt könnyűnek mondható. Az 1837. január 16-i közgyűlés sem tudott még dönteni, ezért vállalta magára Kapotsfy Mátyás táblabíró a könyvek olvasására való fel- vigyázást az olvasó szobában, ingyenesen, hetente 2 alkalommal. Ez a közgyűlés egyébként a lajstromozásért 40 pengő forintot szavazott meg, a kölcsönzés díját pedig egy kötet esetében 3, nagyobb kötetek esetében pedig 6 pengő krajcárban, a kölcsönzés határidejének az eknulaisztásáért pedig a büntetés összegét 5 pengő forintban állapította meg. A közgyűlés ugyanakkor azt is elhatározta, hogy a könyvtári szoba „padlatját” könnyű fehér kővel rakatja ki, olvasó szobául a főügyészi, könyvtári szobául pedig az alügyészi hivatali helyiséget jelölte ki. 1834. május 24-én Mérey Sándor főispán értékes képeket ajándékozott a könyvtárnák, Ocskay Antal püspök pedig saját könyvtárát adományozta az intézménynek: 1836-ban. 1839-ben bét jelentős adományban részesült a könyvtár. Töltény! Sza- niszió orvostanár — akit a megye neveltetett Bécsben — -két tudományos munkáját (?) ajándékozta a levéltárnak, illetve a könyvtárnak. A megye köszöneté elismeréséül táblabírói címmel tüntette ki a kiváló orvost.15 Péry Ignác táblabiró közbejöttével Nyikos Lászlón-é, Nagyváthy János leánya, pedig a kiváló közgazdász három eredeti munkájának kéziratát, „miután azoknak nyomtátás által való közzétételük meg nem engedtetett”, felajánlotta a megyei könyvtárnák azzal, hogy azokat a „többi böcsös” kéziratok között helyezze el. Az egyik kézirat „A magyar Fewdes és Zászlós úr” volt, a másik „Magyar haza — gazdálkodás Smith és Soden rendszere szerint”, a harmadik pedig A szorgalmatos mezei gazda kéziratban maradt kötete volt, amely válójában a Festetics uradalmaik számára készített „közönséges instrukció” volt, amelyet később, Nagyváthy halála után „Magyar gazda tiszt” címmel ki is adták. A könyvtár 1832-ben kezdte el kölcsönzési naplójának vezetését. A „Reversatis Protocollum”-nak nevezett kölcsönzési napló cím-e: „Az olvasó 234
