Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)

II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 6. A dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakai

az alkalmi gyümölcs- és szőlő-, kertészeti- és virág-, bélyeg- és népművészeti, valamint konyhaművészeti és kutyakiáilításökon kívül.

E sportesemény ék a politika szolgálatában is jelentős szerepet játszottak. Ilyenek voltak az ellenforradalmi szervezetek összejövetelei, közöttük is a megyeszékhely „kikötőjében”: Fonyódon már 1922-ben az irredentizmus szolgálatában vendégül fogadott oxfordi diákok látogatása, amelyet a Magyar Nemzeti Szövetség Somogy megyei Köre hívott meg, s amelynek sikeréről és eredményességéről a Somogyi Újság 1922. július 27-i száma erősen remélte, hogy „nyaraló szép hölgyeink bájos mosolya, a Balaton hűs habja, környékének tüzes bora és a szívből jövő igaz magyaros vendégszeretet feledhetetlenné fogja tenni az angol ifjak részére a kis kirándulást”.

De jelentősek voltak a déli parton — főképp Fonyódon — megrendezett cserkésztalálkozók is és igen hangzatosak a kormánylátogatta leilei balillák találkozója 1932-ben és az 1944 júliusában rendezett levente hadijátékok (számháború). Siófokon a háborús eseményék következtében az 1944. szeptember 6—10-ére tervezett balatoni sporthetet már nem tudták megrendezni.

A Tó körüli sportélet összefogására az üdülőhelyek ifjúságát egy sporttáborba egyesíteni ákaró törekvés 1939-ben tető alá hozta a Balatoni Sportklubot, Balatonföldvár székhellyel.

* * *

Az üdülőkultúra sajátos problémáival és feladataival elsősorban mindenhol — a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályok alapján működő — fürdőegyesületek foglalkoztak. Az üdülőhelyi telek- és villatulaj- dono'sok érdekeinek képviseletében ezek az egyesületek fáradoztak első- renden az üdülőhelyek kulturális, egészségügyi és fürdőügyi viszonyainak az ápolásán, erősítésén és fejlesztésén. De a Balatonükultusz érdekében a társadalom összetartását és összefogását is szorgalmazták, gondoskodtak az üdülők kényelméről, szórakozásáról és a balatoni sportélet fejlesztése érdekében is sokat fáradoztak.

Az egyesület tagjai jogi személyek is lehették és olyan teljes jogú állampolgárok, akik az üdülőhely területén ingatlannal bírtak és az üdülőhely feljesztése terén érdemeket szereztek.

Az üdülőegyesület legfőbb szerve a közgyűlés volt, amelyen a tagok 1/3-ának kellett jelen lenni ahhoz, hogy határozatképes legyen. A közgyűlés 6 tagból álló intéző bizottságot választott évenként, amely az igazgatóval az élen intézte az egyesület összes ügyeit és ugyancsak a közgyűlés választatta a 12 tagból álló választmányt is.

Amikor a választmány az 1929. évi XVI. te. alapján üdülőhelyi-bizottsági hatáskörrel ruházódott fel, akkor a választmány üdülőorvossal, hatósági orvossal, s a megyei és a községi hatóságok egy-egy képviselőjével kiegészítette magát. E bizottság a hatósági biztos elnöklete alatt hatósági jogkörrel végezte az üdülőhelyi bizottság ügy- és vagyonkezelését, kezelte irattárát és jegyzőkönyveit, mindenkor elkülönítve azokat az üdülőegyesület irataitól.

199