Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből XVIII-XX. sz. - Somogyi Almanach 36-40. (Kaposvár, 1983)
II. Somogy megye művelődéstörténetéből - 6. A dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakai
risztikai lehetőségeinek a fejlesztésére, a művészeti és népművészeti törekvéseik támogatására sem, és nem állíthatott be egyetlen fillért sem a part- védelem és szabályozási tervekre, jóllehet a Balaton áramlása állandóan puszította a strandfürdők partjait. Ezek megvédéséhez az üdülőhelyi bizottság — így kénytelen volt a Balatonberényi Legeltetési Társulat támogatását is igénybe venni. Az üdülőbiztos indoklása nem hagyott kétséget afelől sem, hogy a községek maguk is több üdülőhelyi kiadást fedeztek költségvetésükben és ezért nem is tudták az üdülőhelyeké; nagyobb összeggel támogatni. Bala- tonberényben is csak 500 pengőt tudtak e célra áldozni. A költségvetési tételek indokolásánál az üdülőbiztos-főszolgabíró egyébként felhívta a telek- és a villatulajdonosokat fürdöegyesületek szervezésére, miután — szerinte — az üdülőhelyek csak úgy fejleszthetők nagyobb ütemben egy község területén, ha azokon állandó szervként egy-egy fürdőegyesület is működik. A déli part két délnyugati üdülőhelyi bizottságának a költségvetései után a Balatonboglártól keletre fekvő települések üdülőhelyi bizottságainak is vizsgáltuk jóval nagyobb zárszámadási eredményeit. E költségvetések ugyan jóval felülmúlták — már az utolsó békeesztendőben is — a délnyugati parton lévő szerényebb üdülőhelyi költségvetéseket, mindazonáltal ezeknek a keretei is szerényeknek voltak mondhatók — még a Tó „fővárosi övezetében” is — alig érték el a községi költségvetések 4.45— 18,41° o-át, a délnyugati üdülőhelyek költségvetései pedig mindössze csak 2,90—8,93", o-át képezték a községi költségvetéseiknek. Az 1930. évi községi költségvetések zárszámadásainak az adatait ugyanazon községek területén működő üdülőhelyi bizottságok 1933. évi költségvetésével is összevetettük, s megállapíthattuk, hogy ez utóbbi kiadások összegei alig érték el a községek kiadásainak 2,90—18,41° o-át. íme, 7 déli parti település kétfajta költségvetésének kiadási összegei; A település neve A községi költségvetések kiadása 1930 Az üdülőhelyi bizottság kiadása 1933 Az üdülőhelyi bizottság költségvetésének az aránya a község költségvetéséhez 1. Balatonberény 21 695 630 2,90" 2. Balatonmária 15 357 1 372 8.93" o 3. Balatonboglár 80 856 3 600 4,45% 4. Balatonlelle 78 874 10 150 12.86"',, 5. Balatqnszemes 41 103 5 004 12,17% 6. Balatonszárszó 25 922 3 766 14.52"',, 7. Balatonzamárdi 27 743 5 108 18,41% A Tó körüli szerény közművelődési tevékenységet a három balatoni érdekeltségű megyében (Somogy, Veszprém és Zala) a megyei iskolánkí- vüli népművelési bizottságok tartották a kezükben és irányításuk alatt. 197
