Kelemen Elemér: Néptanítók Somogyban a kiegyezés korában - Somogyi Almanach 34-35. (Kaposvár, 1982)
II. 1868 után - 6. A tanítóegyletek
a tanítói kar hangot kap, hangot adhat, s társadalmi fontosságát mindenkivel megértetheti”.103 A megye tanítóinak első nyilvános értekezletét végül is az egyetemes tanítógyűlés hatására 1870. szeptember 28-ra tűzték ki.lc/‘ A megyeháza nagytermében „becsült tanfelügyelőnk meghívására a kaposvári tanítók gyűlésén számosán jelentek meg” — számolt be az alakuló ülés eseményeiről a Somogy.165 A gyűlés két nagy témája a tanítók szellemi és anyagi előbbrejutásának kimunkálása volt. Az elsővel kapcsolatban a résztvevők elfogadták, hogy „az egylet célja az önképzés előmozdítása eszmecserék, értekezések s közkönyvtáraik állítása által”.166 A megyei segélyegylet megteremtéséről lezajlott vita azonban csak részleges eredményekkel zárult. Elvben megegyeztek a segélyalap létrehozásában; az előterjesztésben szereplő arányos és a jövedelemtől függő teherviselést azonban nem vállalták. Így valójában a segélyegylet nem alakult meg; a döntést a kérdés központi megoldásának sürgetésével odázták el: „itt az ideje, hogy az állam is kezébe vegye a tanítók ügyét”.167 A következő évek az egylet jogszerű elismertetéséhez elengedhetetlen eljárásokkal: az alapszabály kidolgozásával, megvitatásával és felterjesztésével telték el. Az 18714)en jóváhagyott alapszabályt — feltehetően a segélyegylet működési elvei és gyakorlata, s főképp a hozzájárulás mértéke körüli parázs vitáik kiújulása miatt — többször is módosították, és még az 1874-es elnöki beszámoló is arról panaszkodik, hogy „az egylet végleges megszervezése azért nem történhetett meg, mivel alapszabályaink nem nyertek miniszteri megerősítést”.168 A segélyegylet házipénztára időközben különböző külső forrásokból is gyarapodott, 1871-ben pl. az egylet javára rendezett megyeházi bál bevételével, 1872-ben pedig a „Somogy” adott ki felhívást — igaz, csekély visszhanggal.169 Anyagi okok hátráltatták az egylet önképző tevékenységének kibontakozását is, így pl. a kiküldetési költségek körüli gyakori huzavonák, „a mezőgazdasági szorgalom” idejére kitűzött összejövetelek kedvezőtlen időpontja és az államsegély híján csak lassan gyarapodó egyleti könyvtárak.170 Az 1873 őszén Kaposvárra kitűzött, meglehetősen szerény érdeklődést keltő tanítógyűlés csaknem azon hiúsult meg, hogy a város vezetői a vidéki tanítók elszállásolásához segítséget kérő tanfelügyelővel szóba sem álltak; s végül a helybeli tanítók oldották meg kartársaik elhelyezését — tanítványaik szüleinek segítségével.171 A Somogy megyei tanítóegylet megalakulását és életképes működését azonban nemcsak a felsorolt helyi súrlódások és kicsinyes anyagi gondok nehezítették. Ezekben az években, amint erre a közelmúltban Lantos István hívta fel figyelmünket, a magyarországi tanítómozgalom fejlődését hosszú időre meghatározó események játszódtak le, s ezek feltételezhetően közvetlen hatással voltak a tanítók Somogy megyei szervezkedésére, a mozgalom jellegének, tartalmának változásaira is.171/a A sokfelé létrejött tamí- tóegyletek országos összefogásának gondolata már a magyarországi néptanítók első egyetemes gyűlésén megfogalmazódott. Ennek gyakorlati megvalósítására vetette fel Rill József, a Budai Tanítóegylet elnöke az egyletek országos szövetségbe tömörítésének gondolatát. A vidéki lapokban — így a Somogybán is — közzétett felhívásnak a nyomán 1872 augusztusában 54 tanítóegylet képviselői jelentek meg a szövetség alakuló gyűlésén, s közü34
