Kelemen Elemér: Néptanítók Somogyban a kiegyezés korában - Somogyi Almanach 34-35. (Kaposvár, 1982)
II. 1868 után - 3. Anyagi helyzetük, életkörülményeik
gáiati éven át ellenállhat az iskolai lég emésztő fogának, úgy 300 Ft-nyi nyugdíjra számíthat” — írta az iskolafenntartói nyugdíjjárulék fölött meditáló Hecht Fülöp szigetvári községi iskolai tanító.79 Az 1875: 32. te. bevezetésére hozott megyei intézkedések az iskolafenntartók és a tanítóik nyug- díjhozzájárulásának adókénti kivetésére és végrehajtására vonatkozóan már jelzik azt is, hogy a törvény átmenetileg csak a tanító anyagi terheit fokozta, és újabb konfliktusok forrásává vált a tanító és az iskolafenntartó, a polgári, ill. az egyházközség között.80 A szolgabírói iratanyagokban nyomon követhető, mint szerepel egyre gyakrabban a hatósági végrehajtási utasításokban — az adó és az elmaradt tanítói illetményék mellett — az esedékes nyugdíj járulék behajtása tanítóktól, iskolafenntartóktól egyaránt. Az átlagjövedelem tartós süllyedését és a pénz romlását az évtized végére némiképpen ellensúlyozta az, hogy a tanítók elmaradt pénz- és természetbeni járandóságát — írásbeli kérésükre — közigazgatási úton rendszeresen behajtották. Az 1876-ban átszervezett népiskolai hatóságok a korábbinál határozottabban léptek fel ebben a kérdésben, s éppúgy, mint az iskoláztatás más területén (pl. a tankötelesek ellenőrzésében és a mulasztók felelősségre vonásában, bírságolásában) gyakrabban nyúltak kényszerítő eszközökhöz. A kaposvári szolgabíró gyakorlatában 1879-ben és 1880- ban ez egészen általános; iratanyagában mintegy 40 esetben találkozhatunk ilyen jellegű tanítópanaszokkal és azok rendezésével. Bizonyára az adóvégrehajtások során kialakult rutin eredménye, hogy a panasz benyújtásától számított 2—4 héten belül az elmaradt járandóságok behajtása hatósági úton többnyire megtörtént. Alig volt olyan községe pl. a kaposvári járásnak, ahol ezekben az években a tanítói javadalom hiányzó részéért ne végrehajtók kopogtattak volna. Orbán kaposkeresztúri tanító 1880. március 23-án Beregszászy foglár őrmester urat kéri előző évi járandóságának „mihamarabbi behajtására bíróilag megbízni, ki ezt már ezelőtt is többször foganatosította”.81 A végrehajtási jelentések, kimutatások számtalan esetben tanúsítják, hogy az utolsó garasokat vették el, személyes holmikat foglaltak le zálogul azért, hogy a község tanítójának meglegyen a betevő falatja. Varga János bodrogi tanító behajthatatlan járandóságának — egyebek között 1 frt 40 kr. és 4 felöntő gabona — zálogául 2 faliórát foglaltak le 1880. január 3-án a végrehajtók. A beszedett pénzt, gabonát és a zálogot a bíró vette át, mert a tanító aznap nem tartózkodott a faluban.82 A zseliokislaki bíró azért sürgeti a tanító fizetési hátralékának a behajtását, mert „a tanító maga is adóhátralékos, de nehéz helyzete miatt kötelezettségét csak úgy teljesítheti, ha maga is pénzhez jut”.83 Egyházi haszonbér-tartozása fejében foglalták le a kaposfüredi tanító hatóságilag beszedett járandóságát is.84 Ugyancsak gyakori volt ezekben az években a hatóságilag elrendelt iskolaépítés vagy -bővítés költségeinek hasonlóképpen, közigazgatási úton történő behajtása is. Ezek a példák is azt bizonyítják, hogy a népiskolai törvény végrehajtásának anyagi terhei jelentős mértékben közvetlenül az elszegényedő paraszti lakosságra hárultak. A hatósági beavatkozás viszont — a tanítók által előírás szerint bejelentett iskolamulasztók szüleinek egyre gyakoribb 19
