Kelemen Elemér: Néptanítók Somogyban a kiegyezés korában - Somogyi Almanach 34-35. (Kaposvár, 1982)
II. 1868 után - 2. A tanítók száma, összetétele az 1870-es években
A tanítók anyagi helyzetének javításához szerény hozzájárulást jelentett a vallás- és közoktatásügyi miniszter által 1869-től biztosított államsegély.35 Ennek mértéke Somogy megyében: Év Tanítók száma A segély teljes összege Átlag 1869. 9 800 forint 88,88 1870. 20 1370 forint 68,50 1871. 9 580 forint 64,40 1869—1871. 38 2750 forint 72,30 A népoktatási törvénytől a tanítók egy része azt remélte, hogy felszabadítja őket a felekezeti kiszolgáltatottság alól. Ezek csalódásuknak kezdettől nyíltan hangot adtak; elkeseredettségüket a „községesítés” ellen indított — részben sikeres — egyházi akciók csak fokozták. „A pap nem felügyelője az iskolának — fogalmazta meg ismételtein Tobak Benő — hanem ura, gazdája a tanítónak.”36 Szándéka ellenére megerősíti Tobak érveit Kovács József görgeteg! református lelkész írása, amelyben azzal menti az egyik, nyilvánosság előtt megtámadott egyházi felügyelőt, hogy az általa zaklatott Kardos Gábor nem „bekebelezett” tanító, hanem az esperes „személyes felelősségére alkalmazott egyéniség.”37 Vikár János református lelkész — korábbi higgadt érvelését feledve — goromba levélben támadja a „renitens” tanítókat, akik „felmondanák az egyházi szolgálatot”, akik „most az állam felé, jobban: állami fizetés felé kacsintgatnak, elfordulva az egyháztól”.38 A társadalom felforgatásának vádját szegezte Tobakkal szentbe: „merész fellépése a papság ellen nyílt ... tagadása a társadalmilag megállapított rendszer fennállásának, akár felekezeti, akár köztársadalmi vagy állami oldalról tekintve. Hogy hová fog vezetni, ha a tanítók magatartásában közönségessé (= általánossá) fajul, csak a mindentudó a megmondhatója.”39 A sokasodó tanítói panaszok orvoslására Kovács Sebestyén Gyula tanfelügyelő a „törvény védelmét” ígérte. „Az a kor, hogy a néptanító becsületesen díjazott államhivatalnok legyen —• írta a »-Nyílt levélre« adott válaszában — reményem szerint eljő egykor.” A népoktatás történetéinek refrénszerű közhelyei mellett azonban a tanítói egyletek megalakítását sürgető és segítő programjával egyiben reális utat is mutatott a szakmai és a gazdasági érdekek közös erővel történő érvényesítésére, a tanítóság szervezeti összefogására.40 2. A tanítók száma, összetétele az 1870-es években Az 1870-es években a népoktatás törvény szerinti fejlesztésének egyik legnagyobb akadálya a krónikus tanítóhiány volt. Az 1869 után megindult iskolaépítési, -bővítési akciókkal a tantermek számának ugrásszerű növekedésével — 1869: 407, 1874: 456! —, ami lehetővé tette volna a nagy létszámú tanulócsoportok bontását, részben a képzés elégtelensége, részben 10
