Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim - Somogyi Almanach 31-33. (Kaposvár, 1981)

Visszaemlékezés

Tizian V. Károly lovasképe előtt, azt kérdeztük magunktól, nem nagyobb-e Tizian Velasqueznél. Ezek talán tökéletesebb technikával vannak megfestve, de Tizian mélyebb és gazdagabb színekben. Sok műve van itt Ti- ziannak, melyek közt egy örekori önarcképe, amely könnyedségével, egyszerűségével, elragadó. Mikor László Fülöp a spanyol király arcképét festette, mielőtt a palotába ment reggelenként, mindig bement Tizian képében gyönyörködni. Nem állhattam meg, hogy két kis másolatot ne csináljak, egyet V. Károlyról, a másikat Velasqueztől a kis don Balthazar Carlost vágtató lován.

Madridból kirándultunk Toledoba, Greco otthonába. Itt van a San Thomé templomban legjelentősebb műve: Orgaz gróf temetése. Az alakok nagyon portrészerűek és életteljesek. Rajta van maga Greco is. Ezt a művet, úgyszólván, a mi Nemes Marcelünk fedezte fel és csinált neki világhírt. Annyira szerette volna elhozni onnan, hogy felajánlotta a városnak a templom újjáépítését, ha ezt a képet neki adják. Eredeti ember volt Nemes Marcell, csodálatosan érezte a művészetet. Egy elsőrangú Tizian képet is felfedezett közvetlenül a háború előtt. Ennek történetét így mondta el nekem: Sedlmayernél voltam Párisban és kérdeztem nincs-e valami új szerzeménye számomra. Többek közt előhozatott több képet, melyek még göngyölegben voltak és a parketten kiterítve mutatta azokat. Sedlmayer Belgiumból hozta ezeket, ahol egy kastély padlásán találták a képeket. Piszkos volt az egyik és papír volt ráragasztva. Nemes meglátott valamit, ami rögtön Tizianra emlékeztette, de nem szólt semmit. Sedlmayer ajánlotta, hogy másnapra letisztogattatja, akkor tekintse meg. Nemes attól tartott, hogy Sedlmayer rájöhet, ki a mű festője és inkább mindjárt megalkudott és megvásárolta a képet.

Madridban alkalmunk volt a húsvéti fogadtatáson a királyi palotában megjelenni Morphyné révén. Morphyné ugyanis Párisból ismét visz- 6zaköltözött Madridiba az első világháború kezdetén, mert nyugdíját akkor nem tudták neki Párisba átutalni. Az egykori udvarhölgy még mindig jó barátságban volt a anyakirálynővel és így nem volt nehéz meghívót szereznie nekünk, magyar barátainak. A nőknek az előírásos nemzeti fekete csipkekendőt, a mantilla-t kellett fejükre tenni. Nagyon érdekes volt ez a felvonulás. A királyné akkor még fiatal volt, karcsú és magas, igen közvetlen modorú, szimpatikus jelenség. A király is jó megjelenésű, bátor, .szimpatikus benyomást tett.

Morphy grófnő révén fiam meghívást kapott két előadás tartására, melyek közül az elsőt az egyetemi hallgatók részére, másikat a Természettudományi Múzeumban tartotta. Elsőt a magyar mezőgazdaságról, másodikat hydrobiológiai kérdésekről. Én ezalatt megfestettem a biológia professzorának, Bolivar Pieltain professzornak arcképét.

Megismerkedtünk spanyol hölgyekkel is Morphynénál, akik nagyobb részt 10—12 gyermekkel dicsekedhettek. Megismerkedtünk aztán egy magyar honfitársunkkal is, Ember Nándor zongoraművésszel, aki a madridi egyetemen a magyar nyelv lektora volt és zeneórákat is adott. Itt ismerkedett meg feleségével is, aki mint tanítványa beleszeretett s bár családja, mely a Borgiáktól származott nem akart a házasságba beleegyezni, a fiatal lány mégis kierőszakolta házasságát. Kivittek bennünket

123