Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim - Somogyi Almanach 31-33. (Kaposvár, 1981)
Visszaemlékezés
jában a munkálatokat megfelelő módon elvégezni. A bérbeadástól hamar elment a kedvem s kénytelen voltam ismét a gazdálkodással foglalkozni. Végre a háború befejezése után egy kitűnő gazdát sikerült kapnom Pir- khoffer János személyében, aki aztán 20 éven át volt segítségemre a gazdaság vezetésében. Később Jászberényi András volt gazdasági akadémiai tanárt kértem fel a gazdaság célszerű irányítására, hogy magam a művészettel intenzívebben foglalkozhassak. Közben fiam is elvégezte gazdasági tanulmányait és hazajöttével egy szép mintaszerű tehenészetet létesített, tenyészállatok nevelésével, amelyek sorban nyertek szép díjakat az évenkénti tenyészállatkiállításokon. így fellélegzettem, hogy újra, egészen a művészettel foglalkozhatom. Ekkor 1918-ban zajlott le az úgynevezett őszi rózsás forradalom Budapesten, amihez közelebbi kapcsolatba kerültünk. Ugyanis még a háború alatt felújítottuk ismeretségünket Jászi Oszkárral, aki már Párisban felkeresett bennünket. Egy magas etikájú, nagy tudású és igazán ideális gondolkozású férfinak ismertük meg. Viszonyunk mind melegebbé vált és ő messze lakván a város központjától, ha bejött a városba ügyeit intézni, gyakran lakásunkban pihente ki fáradalmait és sokszor nálunk is ebédelt. Így folyton értesülve voltunk az őszi rózsás forradalom minden mozzanatáról. Összejöveteleiről Károlyi Mihállyal, akinek — lehet mondani — tanácsadója volt, míg külföldre nem menekült. Együtt mentek le Belg- rádba és Franchet d’Esperay tábornok elé, a magyarok kívánságait ismertetni, egy nagy kísérettel. Mikor a Dunán lehajóztak, mert így történt az utazás, akkor készítette el Jászi a memorandumot, melyet ő is olvasott fel a francia tábornoknak, Károlyi gégebaja miatt nem tudván tisztán beszélni. Akkor tette azt a megjegyzést a tábornok, látva a küldöttség tagjait tarka-barka ruhákban, térdnadrágban: vous étes tömbé si bas!43 Nem Ls értek el semmit. Ugyanígy járt Jászi, amikor Maniuval találkozott Szabadkán, kérve visszavonulásukat a határokig a békekötésig. Azzal jött Jászi vissza, hogy ha a hadsereg még a háta mögött állt volna, elérte volna célját. De mikor Linder, az akkori honvédelmi miniszter azt hangoztatta a parlamentben, hogy nem akar többé katonát látni, ez megbotránkoztatta még a jobb érzésű szocialistákat is, akik akkor, lehet mondani, igazi hazafias érzéssel iparkodtak a rendet fenntartani. Jelen voltam az országházban a köztársaság kikiáltásán, amikor Károlyit elnökké választották. Hock János nyitotta meg ezt a parlamenti ülést. Jelen voltak azon még a régi nemzetgyűlési képviselők, sőt főrendiházi tagok is, mert akkor történt egyszersmind a régi országgyűlés feloszlatása is. Az országház előtt óriási tömeg tüntetett, zászlókkal és erről Ls készítettem az országház ablakából egy vázlatot. Megalakult a kormány, amelyben kezdetben nem vállalt tárcát Jászi, csak utóbb lett a nemzetiségek minisztere. Egy miniszteri tanácskozásban szóbajött, hogy mi ígéretet tehetett az entente a nemzetiségeknek és erre megjegyezte Bosnyák Zoltán belügyi államtitkár, hogy talán ezt Kunffy Lajosék révén meg lehetne tudni, hisz jó ismeretségben voltak 43. ffyen mélyre süllyedtek!? 115