Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim - Somogyi Almanach 31-33. (Kaposvár, 1981)

Visszaemlékezés

rasza elé állt fogatot ábrázolja, amint feleségem éppen fellép a hintó lépcsőjére.

Előzőleg azonban tavasszal egy szép utazást tettem Spanyolországban. Sauer Emil, miután befejezte párisi koncertjeit, nagyon hívott, hogy menjek vele. Előző évben már elmulasztottam a spanyolországi utat, amelyre Gaston La Touche hívott és akinek áradozását a Pradoban látott Velasquezek és Tiziánokról hallva, most könnyű volt ezen útra rábeszélni. Feleségem is nagyon rábeszélt. Szerettem volna, ha ő is velünk jön, de fiacskáját nem akarta másra bízni, hosszabb időre. Nagyon kényelmes utazás volt ez, mert Sauer concertmestere Dotesio előreutazott és mindenütt kitűnő szállodai elhelyezés várt bennünket. Mielőtt Madridba érkeztünk volna, Sauer közölte velem szándékait, a királyi család egyik tagjának arckép festését fogja nekem megszerezni. A Hotel de Rome-ban szálltunk és amint a hallba léptünk László Fülöppel találkoztunk. Együtt étkeztünk a szálloda éttermében. Lászlóval vele volt felesége is. Azt mondta pihenni jött Spanyolországba, még nem járt itt, de elutazása előtt a spanyol királynő anyja, aki Londonban lakott, egy a leányához szóló levél átadására kérte. Ennek a bemutató levélnek az volt a következménye, hogy az egész udvar portraitiroztatni akarta magát Lászlóval. így már tisztában voltam azzal, hogy itt rám már nem jut arcképfestés, meg is kértem Säuert, ne szóljon érdekemben, mert a tolakodás nem volt sohasem mesterségem és nagyon illetlennek találtam volna azt, László már akkor festette a királyt és királynőt és étkezéseink alkalmával igen érdekes dolgokat mesélt el a festés alatti társalgásaikról.

A Sauer koncerteket együtt hallgattuk meg a legnagyobb színházban Lászlóval. Mi földszinti fotelekben ültünk és a királyné páholyából leintegetett Lászlónak. Én már Budapestről ismertem Lászlót, de itt most nagyon összebarátkoztunk. Feleségével együtt meghívtak magukhoz Londonba, aminek a következő évben eleget is tettünk feleségemmel. Én Sauerral utaztam tovább, mert neki megvolt a pontos útiprogramja, a koncertek pontosan előre meg voltak állapítva minden városban. Én ezen utam alkalmával, tulajdonképpen csak általános benyomásokat akartam szerezni Spanyolországról és elhatároztam, hogy ebbe az érdekes országba elhozom feleségemet és fiamat is. Madridban mindenesetre alaposan megnéztem a Pradot és igazat kellett adnom La Touchenek, aki azt mondta, hogy az ember Velasquezeket jön megnézni Madridba és olyan Tiziá- nokat lát, hogy zavarban van, hogy kettő közül kinek nyújtsa a pálmát. Sajnáltam is, hogy nem vele együtt néztem meg a Pradot, mert érdekes eszmecserére nyújtott volna alkalmat. La Touche útitervében az is benne- volt, hogy Edmond Rostand írót meglátogatjuk a Pireneusokban lévő otthonában, Camboban. Rostand feldíszített négyes öszvérfogatán várta vendégét az állomáson. Mindenesetre nagyon érdekes lett volna az akkor nagyon ünnepelt írót megismerni. Éppen abban az időben nagyon élveztük Coquelinainé előadásában a Cyrano de Bergerac-ot és Sacha Guitry előadásában a Chanteclaire-t, Sarah Bernard-al pedig a Aiglon-t.

Reám első látogatásom alkalmával a Pradoban talán a legnagyobb benyomást Tizián önarcképe tette. Visszajövet délről, újra megnéztem a Pradot és véletlenül Andrássy Gyulával találkoztam, akinek társaságában néztem végig a múzeumot.

99