Takács Lajos: A Kis-Balaton és környéke - Somogyi Almanach 27-29. (Kaposvár, 1978)
VIII. Az irtás lehetőségeinek alakulása
tott 610 1/2 Nap, per X 12 Töttesi és Papp Réth Irtásra Csokonyai Roboth 122 frt 6 xr 200 nap á x 12 40 ft Szántó földék között tett Irtásokra 36 Nap per x 12 7 >> 12 „ Gyöngyösi Puszta mellett lévő Rét Irtásra Homok Szt.Györgyi Roboth 111 1/2 Nap per 12 22 ft 18 xr Irtásra ment 500 Nap % 100 Summa 291 ft 36 xr1' Az uradalmi földek tisztításával párhuzamosan már a puszta tagosítással is, mely során a jobbágyság eddig használt földjeinek egy részétől kényszerült megválni, a tagosított falvak lakóit is korábbi szántóik fokozott tisztítására, a sűrűktől, megyéktől való megszabadítására szorították. Tette ezt annál is inkább az uradalom, mivel a jobbágyoknak kimért szántókba az erdős részeket is beszámították, s csak pár évnyi haladékot kaptak — más földekből való időleges kárpótlással — a szántóföldjeik gyors kitisztítására, mit nem mindig tudtak pontosan teljesíteni. A szentgyörgy- váriak is 1793. nov. 7-én elkeseredett hangú levelet küldtek ez ügyben az uradalmi fiscalisnak, melyben további haladékot, s tiszta szántókat kértek. Levelükből egyébként jól kiviláglik, hagy e szántók körüli ligeteknek a korabeli viszonyok között, nagy jelentősége volt a legeltetésben is, mégpedig hihetőleg a szántás idejére szükséges legelő biztosításában.16 A panaszlevélnek minket érdeklő része egyébként a következő: „... ezen mast folyó 1793-dik Esztendőben az Ingeneur Ur az Urbáriumnak értelme szerént a földeket reánk föly osztván, föly is vettük, de az földjeinken olly nagy és erős sűrűk vágynak, a’ mellyeket száz, némelliket ötven Ember ki nem irthatna, jól lehet ugyan, hogy azon Sűrűk helyett 3 vetőig tiszta földek adattattak, de nekünk lehetetlen és anyi időre az irtásra elégtelenek, vagyunk. A’ mellyért alázatossággal Instálunk és Kö- nyörgünk az Tekintetes Ür, Fiscalis Urunk előtt, hogy méltóztassék rajtunk könyörülni és szegénységünket tekéntetbe venni, hogy azon Sűrűk helett, s’ melly földek adattak, örökbül nálunk hadni, mert ha azon Sűrűket ki irtjuk — állapítják meg — az után a Marháinknak legelő helyek nem lészen, éhen vesznek el. ..” S hogy e szántóföldek közti megyéknek milyen jelentős szerepe lehetett nem pusztán a legeltetésben, hanem a szénatermelésben is, az kitűnik a marcali uradalom egyik jelentéséből, amelyben az alsó-segesdi puszta jövedelmeinek csökkenését indokolták. E puszta rét jövedelme ugyanis az 1800. évi 48.37 1/2 ft helyett az 1801. évben csak 32,37 1/2 frt-ra rúgott. Az uradalmi jelentésben a csökkenésre a következő érdekes megjegyzés olvasható:17 „Nem jöhetett anyi bogla pénz, mint az előbbeni Esztendőben, mivel az kissebb Mezőn a szántóföldek között nintsen anyi ki osztandó megye.” A fentiek, melyekből az is kiderül, hogy a nagy kiterjedésű megyéket baglapénzben szokták kiosztani, arra utalnak, hogy az uradalomnak e részén a fenti időpontban a szántóföldi megyék irtása jól előre haladt. A sikeres irtásnak nyilván egyik előfeltétele volt az is, hogy az említett robotos irtáshoz képest hathatósabb formát találtak a szántók rend92 „Gyöngyösi Puszta mellett lévő Réthre Csokonyai Roboth forditta-
