Takács Lajos: A Kis-Balaton és környéke - Somogyi Almanach 27-29. (Kaposvár, 1978)

Bevezető

dékeken is folytattam tanulmányokat. A helyszíni gyűjtőmunka mellett legalább oly fontos volt a levéltári kutatás is, melynek legfontosabb részét a Széchenyi család levéltárában végeztem, mely rendkívül bőséges anyagot szolgáltatott a lápvidék hasznosításának olykor periférikusnak tűnő kérdéseire is. Összehasonlíthatatlanul többet, mint bármely más levéltár vagy levéltári részleg.

Az az élet, mit bemutatni kívánunk, lényegében a XVIII. és XIX. század keretei között helyezhető el — esetleg századunk elejéig nyúlik —, még ha több vonatkozásban jellemző lehet a bemutatott anyag a korábbi időkre is. Ez a kor viszont az az idő, amikor az allodiumok — mégpedig elsősorban a Széchenyiekéhez hasonló nagy allodiumok — gazdaságának kialakítására került sor, és ennek során a Kis-Balaton körüli falvak jobbágyainak is többféle haszonvételét szigorították, korlátozták és tőlük nagy földterületeket is elvontak. A lakosság ezzel egy ütemben máshol, mégpedig a Kis-Balaton berkeiben keresett kárpótlást és nagy kiterjedésű, eddig haszontalan vagy alig hasznosított területeket vont rendszeres használatába. így az allodizáció közvetve elősegítette a balatoni berkek intenzívebb kihasználását is.

Amikor tehát a berek hasznosításáról szó esik, nem lehet említés nélkül hagyni az allodizációnak említett érvényesülését és a berki használatra tett hatását sem. Ezért kell olyan kérdéssel is röviden foglalkoznunk, mely csak közvetve, negatív hatással függött össze a berki élettel, így pl. a lakosságnak az erdőkből való kiszorításával vagy a szárazföldi irtások lehetőségeinek megszüntetésével.

Feldolgozásunkban kétségkívül igen sok történeti, levéltári anyagot felhasználtunk, munkánk mégsem történeti, hanem réprajzi, pontosabban történeti-néprajzi feldolgozás. Történeti adatainkat a néprajzi kutatás módszerei szerint igyekeztünk értékelni és általuk az itt élő ember köznapi életét, munkáját és életlehetőségeit kívántuk feltárni és bemutatni.

Végezetül őszinte köszönetét kell mondanom a dolgozat lektorának, dr. Tálasi István akadémiai lev. tagnak, aki körültekintő lektori véleményén túlmenően még a kutatás stádiumában is sok hasznos tanáccsal, adattal segítette kutatásaimat. Ugyancsak köszönettel tartozom dr. Kanyar József levéltárigazgatónak, ki lehetővé tette e kötet helyi megjelenését, s akinek buzdítása nélkül aligha készült volna el ez a mostani kötet.

ó