Takács Lajos: A Kis-Balaton és környéke - Somogyi Almanach 27-29. (Kaposvár, 1978)
XV. Terminológiai kérdések
tájszava, melynek elterjedési határa lényegében a Kis-Balaton vonalára esik. Történeti adataink, melyek időközben előkerültek, ezt az elterjedési vonalat részint északi, részint délkeleti irányban kiterjesztik, illetve e kifejezések az allodiális adminisztráció keretében történő használatát is igazolják. 1726. febr. 25-én írta a Győr megyei Éderváron Viczay János apósának, Széchenyi Györgynek azt a levelet,32 amelyben a szüleség szó kétszer is előfordul. Amint írta, a „Ménesbeli Lovakbul és Gulábul Szülessé- gének fogyatkozása miatt egy Darab sem hullott el”, majd levelének végén újra reményét fejezi ki, hogy „valamint ekkoráig, úgy ennek utánna is elegendő Szüleség fog lenni”. A XVIII. század végén a Sopron megyei Horpácson — ahonnét már Beke Ödön is közölt a szüleségre adatokat33 — több inventárium is készült, amelyekben nemcsak a szüleség kifejezés került említésre, hanem jelentése pontosabb meghatározását szolgáló, részletező adatsor is. Így az 1793. január 18-án készült leltárban „Szülesség” alatt a következő részle- kező részletező tétel is szerepel:3'1 „22. Széna Tizen Nyoltz Szekér, 23. Sarjú Eöt Szekér, 24. Zabos Bükkön Eöt Szekér, 25. Lóher Kétt Szekér”. Az 1798. január 18-án készült leltárban pedig „Szülesség” alatt a következő részletezés olvasható „Bükköny, Lóher, Széna, Lentse és Borsó Szalma, Bükköny Szalma, Őszi Szalma”, azaz mindenféle száraz takarmány. Az 1799-nben készített „Tabelláris Feljegyzések az Egervári, Pölös- kei és Szent-Györgyvári egyesült Uradalmakban nyert természeti (= termelt) és ipari (= részes) Szülesség” részletező felsorolásakor36 viszont újra csak e cím szerepelt: „Majorsági és Feles Szénának föll írása”. Szerepel a szüleség mint összeírási címszó az 1801-es horpácsi összeírásban is,36 de nem a részletezéskor. Ugyanígy az 1802-es pölöskei, egervári és szentgyörgyvári összeírásokban is.37 1803-ban a pölöskei inspektor Kovatsits György leveleiben többször is felbukkan e kifejezés:38 a július 31-én írt levelében például arról írt, hogy „a mennyire lehet ezen Jószágokban a Szülességet szaporítani”, oly mértékben lehet az állatállományt is, majd arról tett említést, hogy szükséges a „Marhának Szülessége is helybe kerüllön ...”, s végül arra tért ki, hogy a gazdának télen kell megetetni „Birka és Szarvas Marháival. . . alább való Szülességét”. 1807. december 31-én kelt levelében említette, hogy „a Birkák egészségesek, ekkoráig száraz szüleségre nem szorultak”, majd 1808. jan. 21-én írt levelében arról tudósít, hogy a nyári szárazság miatt „téli szülességhez nem lehetett bízni”. Az 1808. szept. 20-i levelében pedig azt írja, hogy „a Szülességrül való Tabellát első alkalmatosággal fogom küldeni”, ti. az uradalmi központban és egyúttal azt is közli, hogy „ezen Jószágban a Szülességgel a Marhák ki teleltetésére nézve nem szorulnak meg”. A fenti kifejezés, amint az néhány évtized uradalmi anyagának áttekintése után kitűnik, az uradalmi gazdálkodás gyakran használt szak- kifejezéseként volt nyomon követhető, és e tény alapul szolgálhatott volna esetleges szélesebb körű elterjedéséhez is. Népnyelvi elterjedését az eddigi adatokon kívül megtoldhatjuk néhány történeti adattal is, melyek kifej e185
