Takács Lajos: A Kis-Balaton és környéke - Somogyi Almanach 27-29. (Kaposvár, 1978)
XII. Nád és nádvágás
XII. NÄD ÉS N ADV AGAS A Kis-Balaton végeláthatatlan zöld rengetegét és egyes partterület nádját szemlélve, könnyen arra a következtetésre juthatnánk, hogy e nagy kiterjedésű láp fő növénye a nád és a jellegzetes vízi növénynek itt is olyan fontos szerepe lehetett a lakosság életében, mint az Alföldön, ahol nemcsak házakat, ólakat fedtek vele, hanem kerítésnek, tüzelőnek is használták, sőt házfalat is építettek belőle.1 Az utóbbi esetben tehát a nád fát pótolt. Erre viszont a Kis-Balaton környékén nem volt szükség, mivel fa bőven tenyészett. Az az érdekes viszont, hogy a nádat egyes Kis-Balaton körüli falvakban még arra a célra sem használták nagyobb mértékben, amire valóban kiválóan alkalmas: házfedésre. Balatonmagyaródon és Zalaváron például az 1960-as évek elején csodálkozással tapasztaltam, hogy viszonylag sok a zsúpos ház, noha mindkét falu a berek szélén, szinte a vizes területekről körülölelve terült el. S ez annál is inkább csodálnivaló, mivel a nád tartósabb, gazdaságosabb, mint a zsúptető, melyet 3-4 évenként javítani, „dugozni” kellett. Zalaváron e tényt egyébként azzal magyarázták, hogy a nádasok korábban az uradalom birtokában voltak, és ha nádat akartak, fele részért kellett volna nádat vágniok. így „inkább elcsépelték a rozsot és a zsúppal fedték a házat”. Nem volt tehát olyan szabad nádvágás, mint más helyeken, ahol a nádasokból a birtokok arányában részt kaptak, vagy ha sok volt a nád, saját részre mindenki szabadon vághatott. A nád korlátozott használatának tehát részben birtokjogi oka volt. De talán ez lehetett a kisebbik oka. 1. A nád tenyészterülete Lényegesebb, meghatározóbb volt ennél az, hogy a Kis-Balaton körül éppúgy, mint az egész Balaton mentén, nem mindenütt nőtt nád, vagy ha nőtt is, nem érte el azt a minőséget, melynek felhasználása valóban gazdaságosnak mutatkozott volna. „A nád eredeti termőhelye — amint azt Lóczy is hangsúlyozta2 — a csendes víz és — mint írta — Borbás Vince megfigyelései szerint a Balatonnak északnyugati, tehát a szél árnyékában levő csendesebb vizű partszegélyén is legfeljebb 1,40—1,80 méteres vízmélységig terjed. Az uralkodó szeleknek forduló somogyi partokon — mint értesültünk — nád nincsen.” Ezzel függ össze az is, amire már Jankó is utalt,3 hogy „míg az északi parton kivétel nélkül minden községnek van 125
