Takáts Gyula: Hódolat Berzsenyi szellemének. Versek és tanulmányok - Somogyi Almanach 24. (Kaposvár, 1976)

II. Az igazi poézis keresése. Tanulmányok - Az igazi poézis keresése (Hódolat Berzsenyi Dániel szellemének)

törlése politikai gyilkosság”. Az olvasó népről, mintegy a mai „Olvasó nép” mozgalomról ír: „Culturát kellene tehát kívánni, nem új constitúciót”, ír­ja 1809 márciusában és a decemberi tizenkettedik levele mellé csatolt Ka- zinczyhoz címzett költői episztolájában e gondolatát kibővítve egyszerre beszél „Az ész s a kéz műveltségéről,” mert „Az ész minden! s ebből foly minden jó” ... És gúnnyal kérdi az „új frizurájú” — ez is Berzsenyi sza­va — és a „cravátos emberkéktől”: Ha úgy óhajt franc és anglus lenni, Mér nem kedvelli úgy a tudományokat, Az elme s a kéz remekjeit, Mért nem becsüli ő nyelvét és nemzetét Ügy, mint azok, kiket rabul majmol? Vagy tudja-e, midőn ezt nem teszi, Mit és ki ellen vét? — Nem tudja, hidd el, Mert Verbőcziben arról egy szó sincs, Más könyv pedig nem kell gavallérnak. És ugyanebben a versében feltett szónoki kérdésére meg is felel: Mi az hát, ami a magyart emelheti? Valóban nem más, mint az ész s erkölcs: Csak úgy állhat meg a mi kis testünk, Ha az lélekkel s erővel teljes. De a nép, a nemzet és a hazafiúság mellett fő témájuk a magyar költői nyelv kérdése volt. Egymást váltva a levelek, egymást idézik „grammati- cusi perbe!” ”De reményiem, hogy a mi perünk csak a szeretőknek pere leszen . .. Ha én gondolatimat te előtted elrejteném, vagy én volnék hoz­zád méltatlan, vagy te énhozzám, vagy hízelkedő volnék, vagy belátásodhoz nem bíznám. Ezektől távol vagyok.” Berzsenyi mindenkor „nyers okoskodással” harcol, de igen érzéke­nyen és elementáris erővel. Kazinczy következetesen pedánt szorgalmú iparos. Kicsit — saját hasonlatával is — Hans Sachsi lélek a versek, mű­fordítások, művek és levelek bő gyártásában is. A szavak kiválasztásában és megértésében is. Berzsenyi föllobbanó tűz, az „energiás” szavak híve. Kazinczy arról, amit Berzsenyi „szentségtörő rombolásnak” tart, az neki szép. A költői erő és a metrum viszonyának kérdésében ezt írja Berzsenyi egy-egy kifejezés érdekében: „Rimánkodom előtted, hogy ezeknek kelle- meit a metrumnak fel ne áldozd, mert én azokhoz úgy ragaszkodom, mint egy vak capucinus a maga feszületjéhez.” Ítéleteiben bizonyságul költői remeklések állnak ízlése mögött. így vonul ez végig ítélkezéseiken. Makacsul „az ideális barátság” nem éppen „gyümölcsöző” útján, mert Berzsenyi csak azt fogadja el, amit „ízlésem és poézisom természete megenged.” Ezért fúj a szél Széphalom felől. De végül is nem csoda, hiszen egyetlen volt a tét. Mindkettőjüknél a magyar nyelv lírára, irodalomra történő fölhangolása. De amit közben, en­nek érdekében Kazinczy maga mindig ajánlgatott, hogy „inkább kevesebb 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom