T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A Hunyady uradalom kialakulása és a jobbágyság
még a legkisebb allódiumot sem megművelni, tehát nyilván igen nagy szerepet játszott itt a jobbágyi robotmunka/’ Ezt a következtetésünket mindenben alátámasztja az 1767. évi úrbéri törvény bevezetése előtt felvetett és a kiadott 9 kérdőpontra adott válaszokat tartalmazó jegyzőkönyvek egész sora. A Hunyadyak 19 településéből maradtak fenn a Mária Terézia rendelkezése alapján elkészített jobbágy-fassiók. Ezek közül 15 falu jobbágysága vont párhuzamot a Hu- nyady család gazdálkodása idején teljesített adózásaik és Szily Ádám bérleti ideje alatt szolgált adójuk között. Ennek az egybevetésnek kapcsán mindenütt a bérleti időtartam alatt történt tehernövelést emelték ki.7 Szily ezekben a községekben urbáriumot vezetett be, vagyis pontosan megszabta a községektől kívánt munka járadékot. Hunyady gazdálkodása idején hetente egy napi robotot kellett minden telkes jobbágynak szolgálnia — vallották a jobbágyok — Szily viszont a »gazdaság szükséglete szerint«, »számolatlanul« kívánta meg tőlük a robotot. Balatonberény, Balatonújlak, Henész, Hosszúfalu, Libickozma, Kéthely és Mesztegnyő jobbágyai állították ezt. Másutt még kevesebb volt a Hunyady által kívánt robot és ennek következtében még terhesebb volt Szily új gazdálkodása. Nagykorpádon és Varjaskéren pl. évente 12 napot, Zádorban pedig havonta 3 napot kellett csak robotolnia a jobbágyoknak Hunyady gazdálkodása idején. Különösen azon falvak jobbágyainak jelentett szinte elviselhetetlen terhet a megszaporodott robotmunka, akik távolabb laktak a földesúri birtokközpontoktól és így messziről kellett munkahelyüket felkeresniük. A szárszóiaknak pl. évente 600, a szóládiaknak pedig 900 napot (tehát mindkét faluban mindenegyes jobbágygazdának évi 13-13 napi robotot) kellett a távoli kéthelyi gazdaságban dolgozniuk, és a szóládiak még emellett a tavaszi munka idején 14-18 napi robotot teljesítettek Szilben is. Az odamenetelt és a visszajövetelt sohasem számították be robotkötelezettségükbe. Különösen terhes volt a hosszúfuvar kötelezettség, hiszen ezt saját szekérrel és igás állattal kellett teljesíteni. A héthelyiek pl. azt panaszolták, hogy az Almásig kellett egy, vagy két szekérrel »hosszú útra« menniük, míg a nagykorpádiak, zádoriak Pétervárig, Varasdig, Légrádig és Kanizsa városáig fuvarozták a földesúr eladásra szánt terményeit. A Hunyady birtok falvai közül háromban a jobbágyok állítása szerint a bérlet idején is szerződés szerint kellett jobbágyi kötelezettségüket teljesíteni. E falvak közül kettőben németek éltek. Bonnya lakói első szerződésüket, mely a jegyzőkönyvhöz nincs mellékelve, emlékezetük szerint 1730 körül kapták a Hunyadyaktól. Ez nyilvánvalóan betelepítési szerződés volt. E szerződés szövegét nem ismerjük, csupán a jegyzőkönyv szavai utalnak egyes pontjaira. így pl. a robotmunkával kapcsolatban azt mondják, hogy sem kézi, sem igás napszámot nem kellett teljesíteniük. Ennek alapján feltehető, hogy a bonnyaiak szerződése a Somogy megyében szokásos azon szerződéscsoportba tartozott, amelyben a jobbágyok elsősorban készpénzfizetésre kötelezték magukat. Szabadon költözködhettek éppen úgy, mint a döröcskeiek is, akiknek szerződése az 1750-es években kelt. Döröcskén minden jobbágygazdának évente két napot kellett 8
