T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A fokozódó árutermelés hatása az uradalom jobbágyainak életére
holdra tehát 0,5 számosállatot, illetve 0,8 aprómarhát számíthatunk. Ez ahhoz képest, hogy a jobbágynak nemcsak a maga birtokát kellett állataival megművelnie, hanem a földesúrnak is igás robottal tartozott, — igen kevés.44 A jobbágyság nem lehetett elégedett. S valóban: erre az időszakra jellemző, hogy éppen a legkorszerűbben gazdálkodó Széchenyi és Hunyady-uradalom 70 helységének jobbágyai panaszolták el a királynak robottal való túlterheltségüket. Somogy vármegye vezetőit külön királyi kézirat utasította e jobbágyközségek helyzetének kivizsgálására.43 Ennek a korszaknak a végén, a régi feudális termelési viszonyok mellett nagyszámú robotmunkával gazdálkodó, de már kiépült majorsági szervezettel rendelkező Hunyady-birtokokon a jobbágyok életére ez a kemény, vádló panasz volt ekkor a jellemző . . . A FOKOZÓDÓ ÁRUTERMELÉS HATÁSA AZ URADALOM JOBBÁGYAINAK ÉLETÉRE A napóleoni háborúk okozta konjunktúra a Hunyady-uradalom területén — nyilvánvalóan nem véletlenül — összeesett a majorsági gazdálkodás teljes kiépülésével. A konjunkturális időszakban elért eredményekről kapunk képet akkor, amikor az 1798. évi adatokat egy 1811-ből származó uradalmi leírás adataival egybevetjük. Ez az uradalom-leírás, amely a majorsági gazdálkodás mellett a jobbágyok gazdálkodásába és életébe is betekintést nyújt, csupán az uradalom kéthelyi gazdaságainak részletes adatait tartalmazza.41' Ezért áttekintésünk nem lehet teljes, következtetéseink cgak a kéthelyi gazdaság adatai alapján jöttek létre. Kéthely mezőváros már nem az uradalom központja ebben az időben. Az utazót, akit a gazdálkodási módszerek és eredmények érdekelnek, Sáriba és Puszta Libitzre viszik, s ott mutatják be a juhnemesítés és a szarvasmarhatartás terén elért eredményeket.47 A kéthelyi uradalom terjedelme nem változott, a lakott helyek száma azonban megnőtt. A már említett mezőváros és öt jobbágyfalu mellett lakott helyként említik Sári, Marót, Nyír, Libiczkozma és Agáros pusztákat. Ezeken a pusztákon, amelyek az uradalom állattartásának központjai, béresházak, csikósok, kanászok, gulyások laka mellett karámokat, méheseket találunk. A majorsági gazdálkodás súlypontja ekkor a jobbágyfalvakról már teljesen a pusztákra tevődött át. A jobbágyi lakosság összetételének alakulásáról is képet kapunk, ha egybevetjük a II. és III. táblázat 2. és 3. oldalait. Eszerint a jobbágytelkek száma az eltelt 13 esztendő alatt jelentősen megnőtt, 123 2/8-ról 161 4/8-ra. Ugyanakkor a telkes gazdák száma is 130-al növekedett ebben a kerületben. Nőtt, bár nem ilyen arányban, a házas és a házatlan zsellérek száma is. A növekedés aránya nyilvánvalóan nem véletlen, hiszen az igásállattal rendelkező telkes gazda jobb munkaerő-tartalék a tőkeszegény uradalom számára, mint a zsellérség. A teleknagyság változásáról készített két táblázatunk összehasonlítása kissé megdöbbentő. Az egész telkek száma csökkent, féltelkeké vi29
