T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A Hunyady uradalom kialakulása és a jobbágyság
szőlőhegyeket erdőkből irtották. Az idetartozó Balatonberény Balaton- keresztúrhoz 3 4, Balatonszentgyörgyhöz pedig félórányi távolságra volt, s itt csupán egy templom képviselte a kőből épült épületeket. A Balaton vize olykor károkat okozott itt, de az útjai jól járhatók. Az így nyert képet egészíti ki a Kéthelytől nyugatra fekvő Varjaskérről szóló leírás, amely Puszta Sáritól 1 3/4 órányi távolságra volt, míg másik szomszédja, Szentpál 1/4 órányira feküdt tőle. Ez a település a nagy mocsár mellett feküdt. Az egész vidék ekkor még nagyon vizenyős, mocsaras, a somogyi Nagyberek területén helyezkednek el ezek a községek. E területtől délre fekszik a Hunyady uradalom másik nagyobb települése: Mesztegnyő, amely kissé már kiesik az előbb említett centrumból. Legközelebbi szomszédja Kelevíz félórányira volt tőle, s a nagyobb Niblát már csak 3 1/4 órás gyaloglással érhették el. A kőépületek közt a leírás a ferences kolostort említi, mely kőfallal volt körülvéve. Alit azonkívül itt még egy szilárd építőanyagból épült kocsma, gazdasági épületek s egy tisztviselői ház (Beamterhaus). Ez a vidék ugyancsak mocsaras. A Fekete Bükk partján erősen elmocsarasodott minden és a rétek is vizenyősek voltak. A leírás megemlíti, hogy a vidék nagyon homokos, az utak is azok és így nehezen járhatók. A hegyeket erdők borítják, ahol magastörzsű fák állnak, s ahol állatokat legeltetnek. Hasonló a helyzet az ugyancsak erdőkkel övezett Bukogáton is (itt kell megjegyeznünk, hogy ezt a helységet időnként Libickozma néven is emlegették). A térképen több malmot is látunk a környéken. Az erdőkben helyenként a mész- égetést és a juhok szállásait is jelölték. Az e területtől délre fekvő Nagykorpád, Szentkirály, Hosszúfalu hasonlóképpen elszomorító gazdasági képet mutat. Nagykorpád Szabáshoz volt legközelebb, 3/4 óra járásnyira. Határában egy kocsmaház állott. Az egész vidék mocsaras, s csak kis részben látjuk néhol szabályozásnak nyomát. Az utak homokosak, az erdők hatalmas tölgyekből állnak, ahol igen sok a pásztor, kik az állatoknak szállást is készítenek. Valószínűnek látszik, hogy ez a megjegyzés érvényes az egész vidékre Segesdtől Csökö- lyig. A községtől délre a térképen új és régi juhászat kiírással találkozunk az erdők mélyén, s az erdőszéleken igen sok csárda van. Az erdőhatárokat mindenütt csárdák szétszórt öve jelzi, amely nemcsak a juhászoknak és kanászoknak, hanem a nagyszámú erdei bujdosóknak is a társadalmi érintkezés egyetlen lehetőségét adta. Rinyaszentkirály Nagykorpádtól 3 3/4 órányira, Hosszúfalutól pedig 1 1/2 órányira feküdt. Csupán Hosszúfaluban jegyeztek fel egy kis templomot, Rinyaszentkirályon nem állt kőépület. Itt viszont a mocsaras patakon nagyobb hasznavehetetlen mocsár is van. A nagy mocsár Lábodtól Mikéig az egész vidéken végighúzódik. A leírás szerint útjai elég jól használhatóak voltak. A Hunyady uradalmak körében meglehetősen elszigetelten állt Zá- dor, amely Dombótól 1/2, Kis és Nagydobszától pedig 2 órányira feküdt. Egy kis temploma volt, körülötte sűrű és nagy erdők, rétjei aránylag szá- razak, és útjai is jól használhatóak. A Hunyady birtok egyik legnagyobb központja, Szil mezőváros körül csoportosult községek közül Bonnya és Döröcske felvételét ismerjük. 20
