T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A Hunyady uradalom kialakulása és a jobbágyság
Szil legközelebbi szomszédja Magyaród puszta 1/2 órányi távolságra volt, míg a hozzátartozó Döröcskét csak 2 órai gyaloglással lehetett elérni. Szilárd épületei között említettek meg egy templomot és egy nemesi kúriát. A helységet kis patak veszi körül úgy, hogy ezt csak a hegyen át lehetett megközelíteni. Magastörzsű fákból álló sötét erdő veszi körül, s a rétjei meglehetősen mocsarasak voltak. Az Igái felé vezető országút érintette. Az erdő már a hegy tetejére szorult, míg a Koppány folyóig az egész határt urasági szőlőhegyek borították. — Döröcskén hasonlóképpen a sűrű erdőket emelte ki a leírás, s megemlítette, hogy a hegyeken átvezető út a megterhelt szekerekkel igen nehezen járható. Itt is német telepesek élnek, akárcsak Bonnyában. Ez a település ugyancsak bükk erdőből álló erdőség közepén terül el. Közel esik hozzá a Hunyady malom, amely a Koppányon épült. Rét, mocsár és erdő veszi körül. Az uradalom negyedik gazdasága a Balaton mellett három helységet foglal magában, központja: Szemes. Ez utóbbiról nem maradt fenn leírás. Szárszó és Szólád szerepel csak a leírásokban. Ez a két helység egymástól 1 1/4 órányi távolságra van. Szóládon egy kőtemplom, Szárszón pedig két privátépület és egy kis kápolna képviselte a szilárd építményt. Az erdőségek ellátták fával a jobbágyokat, a rétek pedig szárazak, az utakat egy-egy nagyobb zápor teljesen hasznavehetetlenné tette. Szárszón egy kis patakot említett a leírás, továbbá a környék hatalmas erdeit, amelyekben szénégetést folytattak. A rétek nagyrészt szárazak és az utak is eléggé járhatók voltak. A domíniumhoz tartozott a Tzinege nevű hegy, amelynek teteje erdőkkel borított, a község felé eső részen pedig szőlők voltak. Ez a hivatalos leírás, amely az 1784. évi állapotokat rögzítette egy meglehetősen nehéz helyzetben lévő, természeti nehézségekkel küzdő és egymástól távoleső gazdasági egységek képét mutatja. Megkíséreljük most ezt a madártávlatból általánosan megrajzolt gazdasági és társadalmi képet közelebb hozni, s az egyes községek életébe beletekinteni. Az 1780-as évek végétől csak szórványos adataink vannak, melyek arra mutatnak, hogy az uradalom gazdálkodását racionalizálni, jövedelmeit fokozni igyekezett. Erre utal az, hogy 1781-ben sorozatosan uradalmi tulajdonba vették át az addig paraszt kézben lévő malmokat.27 11 malomról tudunk, amelyet hatósági személy jelentlétében megbecsültettek és visszavettek. 3005 forint 15 dénárt fizettek ki váltságként. Ezek közül öt malom több molnár közös tulajdona volt. Az uradalmi levéltár anyagából tudjuk meg, hogy a Hunyady- birtokon a jobbágyok földjét mérnökkel felmérették 1791-ben. Ennek eredményeként feljegyezték a szili uradalomhoz tartozó Szil, Döröcske, Bonnya és Csorna községekben a felmért telki rétek és a szőlő aljában lévő cenzusba kiadott szántóföldek és rétek terjedelmét.28 Igen könnyen elképzelhető, hogy ez utóbbiak a telki földek felmérése előtt ugyancsak jobbágyi, sőt telki földek lehettek. Szil mezővárosában összesen 199 nevet jegyeztek fel ebben az évben, akiknek kezén telek, ill. cenzusos szántóföld volt. A telki rétek után természetesen nem szedtek adót, s ezek tulajdonosai mindannyian sziliek 21
