T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A Hunyady uradalom kialakulása és a jobbágyság
romszorosára nő a féltelkesek száma. Varjaskér és Libickozma falvakban maradt csupán változatlan a 1/2 telekkel bíró gazdák száma. Ugyanakkor mindenütt megnövekszik az 1/4 telkesek száma is. A kerület említett 6 településében az úrbéri telkek száma 1771—72-ben 140, a négy-öt évvel azelőtti 99 4/8 telekhez képest! A zsellérek száma viszont 35-ről 12-re csökkent, — ami arra enged következtetni, hogy a zsellérek egy része juthatott úrbéri telekhez, valószínűleg az irtás visszaváltásokkal, illetve a föld felmérésével kapcsolatosan. — A hosszúfalusi kerületben csupán Henész és Nagykorpád adatai maradtak fenn. Henészen az egész telkek és a fél telkek száma is jelentősen megnőtt, Nagykorpádon pedig az egész telkek száma 7-ről 4-re csökkent, a fél telkesek száma 54-ről 71-re növekedett, a negyed telkesek száma pedig változatlan maradt. E településben 1767-ben 45 4/8 telek volt, melyeknek száma a rendezés után 52 4/8-ra növekedett. — A szili gazdaság településeinek adatait ismerjük. A telkek száma itt 65 l/2-ről 116-ra növekedett, de ez is elsősorban a féltelkes kategória számbeli növekedésében jelentkezik. A sze- mesi uradalom adatai ugyancsak fentmaradtak, ebben a kerületben 67 3/8-ról 84 2/8 nőtt az úrbéri telkek száma, mégpedig az egész telkesek 17-ről 11-re csökkentek, de megjelenik jelentékeny számban (39) a 3/4 telkes kategória, változatlanul igen erős (99) a féltelkesek száma és jelentékeny (52) a 1/4 telekkel rendelkező jobbágy gazdák száma is. Nem kétséges, hogy az úrbéri rendezés célja a szolgáltatások növelése volt. Mindez azt támasztja tehát alá, hogy a Hunyady birtokon — Somogy megyében viszonylag korán — ekkor birtokrendezés és földmérés történt, hiszen a községek határában mindenütt pontosan feljegyezték a maradványföldeket, a remanenciákat is. Így értesültünk arról, hogy Csornában közel 200, Szemesen 100, Szóládon 400, Szárszón 250, Szilben 300, a kis Libiczkozmán (Bukogáton) 50, Nagykorpádon 500 és Henészen 40 hold remanenciális szántóföld volt 1773-ban. Mesztegnyőn, Balaton- újlakon, Balatonberényben az összeírás szerint nem volt maradványföld és a többi Hunyady településben nem tesznek róla említést. A Hunyady birtokon végzett birtokrendezésnek, regulációnak azonban más nyoma is van. 1779 február 18-án kelt az az irat Kéthelyen, amely a »Kéthelyre által vitetett Saari Helységhbeliek új tabellája«-t tartalmazza. E táblázat szerint 13 1/2 úrbéri telekkel 26 jobbágyot költöztettek át Kéthelyre, míg 6 jobbágy, aki összesen 3 1/2 telekkel rendelkezett »aliis elocata-«.23 Az 1780-as évek első magyar népszámlálásának adataiból is ezt olvashatjuk ki. Ebben Sári pusztaként 65 házzal szerepel, noha tényleges népessége mindössze 38 fő, mégpedig 12 zsellér, 1 egyéb foglalkozású személy, 4 gyerek- és a többi nő. Ismeretes, hogy a házak száma általában azonos a feljegyzett jobbágy családfők és házas zsellérek számával és így ez az eltérés is a közelmúltban lezajlott változásra hívja fel a figyelmet. — Vályi András 1799-ben megjelent, az egyes településeket ismertető, a helyi gazdasági szakemberek tudósításain alapuló összefoglaló munkája szerint Sári Kéthely egyik pusztája, ahol a földesúrnak nagy kastélya és majorsága van.24 17
