T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
Forradalom előtt
E táblázat csupán az uradalom három falujának birtokrendezési eredményeiről tudósít, mert sajnos Szilről, amely a terület központja volt, nem maradt ránk úrbéri perirat. Azt tudjuk mindössze, hogy ebben a mezővárosban gróf Hunyady Ferenc földesúr birtokában 2097 hold úrbéri birtok volt, továbbá a környező pusztákon 1015 hold volt a sziliek birtokában, részint legelő, részint szőlőként.133 (Lásd VI. táblázatot). 1841- ben 1333 lakosa volt és 1846-ban 54 6 8 úrbéri tele. A megyei adóösz- szeírások 1845—48-ban 80 jobbágygazdát, 23 házas és 12 házatlan zsellért tartottak itt nyilván.134 Az 1848. évi, többször idézett birtokösszeírás végén szerepel egy megjegyzés, amely szerint Szilben 1846-ban elkülönítették a polgári legelőt, de még nem hitelesítették és nem mérték fel azt. Az úrbéri térképek között pedig találunk egy 1867-ből származó telekkönyvet, amelyben 57 úrbéri telket tartottak nyilván. Ez a telekkönyv valószínűleg a közös legelő felosztása érdekében készült, mert a következő esztendőben azt felosztották.135 A birtokrendezés pontos időpontjáról és lefolyásáról azonban semmit sem tudunk. Még Lónyai 1885-ben kelt birtokrendezésekről írott és többször idézett munkájából is hiányzik ez a mezőváros.131' Szil mezőváros polgárai sem voltak mentesek a jobbágyi problémáktól. Erre utal az a panaszlevelük, amelyet 1837-ben nyújtottak be a vármegyéhez. Ebben a szili adózók azt kérelmezték, hogy a vármegye tiltsa el Boronkay György részjószágán levő számos birtoka és vonósmarhák telki földeken való legeltetését. Boronkaynak — mint láttuk — összesen 128 hold úrbéri és 318 hold urasági birtoka volt Szilben. Az addigi szokás szerint a telki földek ugarnak hagyott része és a learatott terület a közös legelőkhöz tartozott. Ennek alapján legeltetett azon Boronkay. — Somogy megye küldöttséget rendelt ki, hogy egyezséget hozzanak létre Szil mezőváros és a közbirtokosok között.137 Nem ismerjük az ügy elintézését, de fel kell figyelnünk arra, hogy a közös legelőn és így a telkes jobbágyok ugarföldjein az a nemesi birtokos is legeltethetett meghatározatlan számú jószágot, akinek a város határában csupán zsellértelkei és aránylag kevés köznemesi birtoka volt. A szili gazdaság egyik falujából, a németajkú Bonnyáról első úrbéri híradásunk 1818-ból származik, és — akárcsak más Hunyady-falu esetében, a jobbágyok irtásföldjeinek összeírásáról és becsűjéről ad számot.138 Igen valószínűnek látszik az a feltevésünk, hogy a Hunyady-ura- dalom egész területén ez idő tájt játszódhatott le az első birtokrendezés, az irtásföldek visszavétele, illetve azok telki földdé való átalakítása. — Az irtásföldek visszaváltásának iratai 1825-ben még mindig a helytartótanácsnál voltak.139 E falu végleges rendezése 1827. április 2o-án történt meg — amint erre egy 1859-ben kelt iratból következtethetünk. 1859. június 8-án ugyanis Bonnya és a Hunyady-uradalom erre az 1827-ben kötött rendezésre utalva kötött egyezséget. Ennek alapján 34 úrbéri telek és 3 tanító számára mérték ki a telki birtokokat, illetve 37 évvel később már 30 zsellér (3 6/8 teleknek számították) is részesült legelőben. Összesen 669 hold legelőt adtak át a falunak, amelyből 157 hold faizásuk fejében ke64
