T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A forradalom alatt és után
rült birtokukba. E legelőterületbe az addigi bérelt kenderföldjüket is belemérték. — (Bonnyán már 1860-ban szétválasztották a legelőt a zsellérek és az úrbéres jobbágyok maguk között is.)lft4 A kerülethez tartozó ugyancsak németajkú Döröcske teljesen a Hunyadyak telepítése volt és a megyei levéltár nem őrzött meg innen származó panaszlevelet. A birtokrendezésre itt valószínűleg csak 1848 után került sor, bár tudomásunk van arról, hogy úrbéri pere a forradalom idején folyamatban volt.141 A szili kerület harmadik falvában, Csornában, amelyet magyarok laktak, 1841-ben kezdték el a birtok regulációját. Az úrbéri bizottság — a helytartótanács kívánságára — 1845-ben jegyzőkönyvben rögzítette le a jobbágyok kezén lévő földek terjedelmét 1767-ben és 1845-ben. Eszerint 1767-ben 7 1/2 telek után 265 hold úrbéri birtok, 1845-ben pedig 13 telek után 417 hold úrbéri birtok volt a községben.142 A megye 1846 májusában újból a helytartótanácshoz terjesztette fel a pert,143 és a végrehajtás 1847-ben történt meg.144 Az eredményt az 1850-ben kelt birtokkönyvből ismerjük, amely szerint a legelő elkülönítése során 13 4/8 úrbéri telek, 17 zsellér és 1/2 telki illetőséggel a jegyző, összesen tehát 16 1/8 telek után mértek ki 96 6/8 hold legelőt, vagyis telkenként 6 holdat. Ez a terület az ún. Kaposberek- ben volt, amelyet — a per folyamán — vizenyőssége miatt a jobbágyok vonakodtak elfogadni. 1858-ban hivatalból újból megindították a pert, s ekkor megállapították, hogy a községben a legelő elkülönözése megtörtént a volt jobbágyok faizási joga pedig már 25 éve megszűnt, mert a földesúr a mintegy 90 holdnyi erdőt a határban kiirtatta. A csornaiak utóbb is többször sérelmezték a legelő felosztást, hangsúlyozva, hogy azelőtt használt 333 holdnyi közös legelőn majdnem kizárólag a falu lakossága legeltetett folyamatosan és ennek a legelőnek közel fele erdő volt.145 A Hunyady-uradalom gazdasági fellendülésének tehát igen nagy ára volt, és ezt az árat az ott élő jobbágyság fizette meg könnyel, vérrel és munkával. A FORRADALOM ALATT ÉS UTÁN A jobbágyság elkeseredettségének fokmérője volt Somogy megyében az, hogy miként viselkedtek a forradalom idején. Az 1848. évi forradalom nem teljesen következetes intézkedéseivel felszínre hozta a falvak és puszták népében a nyitva maradott problémák megoldásának vágyát. Somogy megyében az úrbéri rendezés alá eső helységeknek több mint egyharmada panaszaival hívta fel a figyelmet az úrbéri kérdések nem teljes megoldottságára, másrészük a vitás kérdések megoldását peres úton szorgalmazta 1848. év folyamán.146 E panasszal jelentkező falvak között a Hunyady-birtokhoz tartozó vagy tartozott községek mindegyikét megtalálhatjuk. Űrbéri rendezéssel kapcsolatos telekelvételről panaszkodott Zádor és Rinyaszentkirály, az utóbbi falunak legelőpanasza is volt, amint azt láttuk. Gubacsszedési jogot 65
